Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
Ill törvényünk a szerzői jogbitorlás körüli eljárást a polgári bíróságokhoz utasította, ezt az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat indokolása szerint azért tette, nehogy a bitorlás miatt indítandó ügyekben külön a büntetés és külön a kártérítés kérdésében kelljen előbb a büntető aztán a polgári bíróságnak határoznia; ezen nehézségek kikerülése végett a büntetés kiszabását és a polgári bíróságra bízza, úgy hogy egy Ítélettel lesz eldönthető a büntetés és kártérítés kérdése. Ez által a törvény következetes marad és épen nem tér el a törvényhozás által követett vezéreszmétől. Ugyanis a kereskedelmi törvény is több cselekményre és mulasztásra büntetést és pedig szabadságvesztés büntetést szab, melyek felett a polgári bíróság Ítél.1) A szerzői jogbitorlás vétsége körűi felmerülő kérdésekben a polgári biróság határoz ; hogy azonban a polgári eljárás folyamán mi pótolhatja itt a dolog természetéből folyó vizsgálati eljárást, ezt a törvény mellőzi ; de ez irányban intézkedni felesleges is volt volna, miután az 1881. 59. t.-cz. 17. §-a szerint az első folyamodásu biróságok szintén jogosítva vannak ítélet hozatal előtt a tárgyalás kiegészítését és ennek folytán további bizonyítási eljárást elrendelni, a mi némileg pótolhatja a vizsgálati eljárást. 26. §. A sértett fél ügyét a bitorlás elkövetésének helyére nézve illetékes első folyamodásu kir. törvényszéknél, vagy azon első folyamodásu kir. törvényszéknél indithatja meg, mely a panaszlottnak személyes birósága. hogy szándékos bitorlás esetén a büntető vétkességből származó bitorlás esetében a polgári biróság járhatna el, csak azért emlitette, mivel a bitorlási esetek igen kiszélesittettek (kiadói ügylet) s igy aztán a polgári szerződések kérdésébe is átjátszanak. Úgy látszik, hogy a bitorlási esetek ezen tág köre talán részben az oka annak, hogy most már a büntető eljárás kiküszöbölését vonhatja maga után. Ez után az értekezlet a kérdést feltevő indítványát fogadta el. (Magyar igazságügy 16-ik kötet 54. 1. Dr. Kovács Gyula közleménye.) így keletkezett a törvényjavaslat következő tartalmú 56-ik §.-a : »Az ezen törvény intézkedései tekintetében felmerülő peres és peren kívüli ügyekben beleértve a büntetés kiszabását is a polgári biróság jár el.« Az országgyűlés a fentebb közölt szövegef állapította meg. l) A törvényjavaslat indokolása 22. 1.
