Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
91 állapítson meg. Azonban nem határozza meg a törvény a pénz- büntetést helyettesítő szabadság vesztés büntetés tartamának maximumát; miből az a kérdés merülhet fel, mennyire terjedhet a fogház büntetés tartama? E kérdés megoldásánál tekintettel kell lenni a büntető törvény 53. §.-ában foglalt intézkedésekre, még pedig azért, mert a törvény a szerzői jogbitorlást vétségnek mondja, tehát olyan bűnesetnek tekinti, melyre a fenálló büntető törvény általános határozatai — mennyiben a törvényben ellenkező nem foglaltatik — épen úgy alkalmazandók, mint másnemű vétségekre ; mi kiderül a 20. §. harmadik bekezdéséből is, melyben azt mondja, hogy a többi részesek büntetése az általános jogi elvek szerint ítélendő meg ; ezen általános jogi elvek pedig a cselekmény minőségéhez képest nem lehetnek mások, mint a büntető törvénynek általános s minden vétségre kötelező intézkedései. A büntető törvény 53. §.-a szerint a pénzbüntetést helyettesitő szabadságvesztés büntetés tartamát az esetben, ha az mint jelen esetben fő büntetésként állapíttatott meg, hat hónapot nem haladhat túl; a most idézett intézkedés alkalmazandó tehát a fogház büntetés tartamának megállapítására már csak azért is, mert a bitorlás elkövetése sem oly erkölcsi romlottságot sem oly súlyos törvényszegést nem állapit meg, mely indokolhatná azt, hogy pénzbüntetés helyébe lépő fogház büntetés tartama hosszabb lehessen annál, melyet a büntető törvény a közönséges vétségekre megállapít. A törvény a bitorlás elkövetőjét — tekintet nélkül arra, hogy a szerzői jogbitorlás szándékosan vagy gondatlanságból kö- vettetett-e el — a szerzőnek vagy jogutódának nyújtandó kártérítésre kötelezi. A kártérítési kötelezettség azt terheli, ki a szerzői jogbitorlást vagy a közzétételt, a forgalomba helyezést elkövette. Puszta kísérlet esetében kártérítésnek nincs helye. Kártérítésre van kötelezve : a) szándékosság és gondatlanság esetében, a ki a jogosulatlan többszörözést eszközölte vagy eszközöltette ; ha a tettes vétlenül cselekedett, az okozott kárért csak saját gazdagodása erejéig felelős ; b) az, a ki mást szerzői jogbitorlására rábír; c) azok, kik a szerzői jogbitorlás elkövetésében részesek ; (21. §•)
