Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek

92 d) a jogosulatlan többszörözött példányok szándékos terjesztői, forgalomba helyezői. (23. §.) A kártérítési igény és a gazdagodási kereset különböző ala­pokon nyugszik; ha tehát valaki kártérítésre irányozta a kerese­tet és a vétkesség kimutatható nem volt, a panaszlott nem kö­telezhető arra, hogy a kárt saját gazdagodása erejéig fedezze, mert ez a keresetben határozottan nem kéretett. A kártérítési kötelezettség a kárra, tehát nemcsak a valóságos kárra, hanem az elmaradt haszonra is kiterjed. Valóságos kár esete akkor létezik, ha a szerzői jogbitorlás folytán a jogosított az ál­tala eszközölt többszörözés költségeit is elvesztette. Az elveszett haszon a jogositott kiadásnak az utánnyomás folytán eladatlan maradt részéből várhatott bevétel. Arra nézve, hogy a szerző vagy jogutóda által igényelhető kártérítési összeg mi alapon állapítandó meg, a törvény intézke­déseket nem tartalmaz, ezért mindég kérdés marad az, hogy mi szolgálhat irányadóul a kár mennyiségének megállapításánál. A kár mennyiségének megállapításánál szigorúan véve azt kellene kipuhatolni, hogy a jogosulatlan többszörözés miatt a jogosult ki­adásból hány példányt nem lehetett eladni és a megmaradt pél­dányok értékét kellene annak a kárnak tekinteni, melyet a szerző vagy jogutóda a szerzői jogbitorlás által szenvedett; ezt azonban nem mindég lehet kipuhatolni. Ha azonban abból indulunk ki, hogy egy mű kelendősége vagy szükség vagy a közönség érdek­lődésének a következménye, azt kell szabályul elfogadni, hogy a jogositott kiadásnak annyi példánya kelt volna el, mennyi a jogo­sulatlan többszörözésből elkelt. Ez azonban csak abban az esetben alkalmazható, midőn az eredeti mű teljesen utánnyomatott ; de ha csak részben utánnyomás esete forog fen, vagy ha valamely irói mű hírlapban lett jogosulatlanul többszörözve, ez esetben nem lehet a fentebb megállapított szabályt alkalmazni mert nem lehet azt feltételezni, hogy mindaz, a ki az újságot megvette, az eredeti müvet is megvette volna; ilyen esetekben tehát nem ma­rad más fen, minthogy a kárt a bíróság a fenforgó körülmények alapján saját belátása szerint állapítsa meg. (29. §.)]) l) Az osztrák törvény 27. §.-a szerint a tilos többszörözés által jogaiban sértett szerzőt kárpótláshozi jog illeti, neki mint ilyennek a jogositlan több­szörözésből hiányzó példányok értéke az eladási mii eladási árában megítélendő

Next

/
Oldalképek
Tartalom