Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
90 károsítást nem a többszörözött példányok előállítása, hanem az előállított példányok forgalomba helyezése okozza. A pénzbüntetés kiszabására nézve a törvény azt rendeli, hogy az minden tettesre külön állapítandó meg. Ez az intézkedés azt az elvet mondja ki, hogy a pénzbüntetés nem állapítható meg egyetemleges kötelezettséggel, vagyis ha több panaszlott ugyanazon szerzői jogbitorlásért vagy abban való részesség miatt Ítéltetik el, ezek valamennyien pénzbüntetésre Ítéltetnek, a bírónak nem szabad a büntetési összegek összeadása által valamennyi pa- naszlottat az egyes büntetési összegek összeadásából származó főösszeg megfizetésére egyetemlegesen elitélni ; hanem minden elítélendőre meghatározandó az az összeg, melyet büntetésül fizetni tartozik. A törvényszakasznak ebben az intézkedésében benfog- laltatik a marasztalt individuális felelősége, illetőleg nem fizetés esetében az egyedül s csakis az ő tartozása erejéig terhelő azon következmények viselése, melyek ebben a szakaszban megállapit- vák. Magától értetik egyébiránt, hogy az egyetemlegesség kizárása csupán a pénzbüntetésre vonatkozik s nem érinti az okozott kár megtérítését, sem pedig az eljárás költségeit. A törvényszakasz második bekezdése a pénzbüntetés nem teljesítésének esetére annak fogház büntetésre változtatását rendeli. Az arány meghatározására, melyben a pénz az azt helyettesitő fogházzal áll, a törvény kielégítő és részletes intézkedést nem adott, de nem is adhat; mert sok viszony, sok körülmény és változatos eset jön itt számításba; nemcsak az illetőnek vagyoni állapota, de az ítéleti összeg szempontjából számításba veendők egyéb körülmények is. A törvény tehát csak általános körvonalokat jelölhetett meg, vagyis a minimumot és a maximumot, mely körvonalak határai között az alkalmazás a bíró feladatát képezi. A törvény szerint 1 írttól 10 írtig számítandó minden nap,1) mely a pénzbüntetés meg nem fizetése — illetőleg behajthatlansága — esetében fogházban töltendő. Ez az általános számítási alap megfelel a pénzbüntetés maximumának, egyszersmind elegendő tért enged a bírónak arra, hogy a tényleges viszonyokhoz alkalmazott arányt 1) Az 1878. 5. t.-cz. 53. §-a a pénzbüntetés átváltoztatásánál a szabadság vesztés büntetés tartamának meghatározásánál egy nap 1 forinttól 10 frtig terjedő összeg helyett számítandó.
