Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)

A m. kir. szabadalmi hivatal 1904-ben létrejött elvi jelentőségű megállapodásai

személyválogatás, érdekeltség és elfogultság nélkül, kérést, jutalmat, kedvezést, kedvkeresést, félelmet és gyűlöletet félre­téve, részrehajlatlanul lelkiismeretem és meggyőződésem szerint igazságot szolgáltatok. Isten engem úgy segéljen !« Budapest, 1901. évi június hó 21-én. Hegedűs s. k. A m. kir. szabadalmi hivatal 1904-ben létrejött elvi jelentőségű megállapodásai. E megállapodások közül az I.-l és V.-et nem közlöm, mert előbbi a Szhüsz (147. oldal) megjelenése óta, utóbbi Magyar- országnak a Nemzetközi Unióba való belépése óta elavult. II. A szabadalmi törvény a 33. és 36. §-okban fölsorolt ese­teket kivéve, nem intézkedik arról, hogy a bejelentési osztály egyéb határozatai ellen van-e helye fölfolyamodásnak a bírói osztályhoz ? Az ebből származó jogbizonytalanság megszün­tetése végett egyrészt, másrészt mert e tekintetben a szaba­dalmi törvény tiltó rendelkezéseket nem tartalmaz, a m. kir. szabadalmi hivatal 1904. évi január hó 2-án tartott teljes ülésében kimondotta, hogy »a bejelentési osztálynak minden olyan ügydöntő véghatározata ellen, amely által valamely fél anyagi jogsérelmet szenvedhet, fölfolyamodással lehet élni. A fölfolyamodás után a szabadalmi törvény 46. §. 1. pontjának analógiája szerint 20 korona díj fizetendő. Ez a díj most 20 pengő. A fölfolyamodás a nyugtával fölszerelve az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 30 nap alatt nyújtandó be«. Ennek következtében fölfolyamodással lehet élni például a bejelentési osztálynak : a) az elsőbbséget megtagadó ; b) a díjfizetések lajstromozását megtagadó ; c) a szabadalom átruházásának belajstromozását meg­tagadó ; 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom