Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)
A 81.588/1914. K. M. számu rendelet a m. kir. szabadalmi bíróság szervezeti és ügyviteli szabályzatának módosítása és kiegészítése tárgyában (Szhüsz)
pedig elsősorban mindig a fölszólaló terjesztik elő észrevételeiket kérelmeik és ellenkérelmeik megismétlésével. A tárgyalást az elnök vezeti. Az elnök gondoskodik, hogy az ügy a fölszólaíás keretén belül és az előkészítő eljárás eredménye szerint vitás körülményekre szorítkozva, kimerítő tárgyalásban részesüljön. A felszólalást a felszólaló írásban előterjesztett kérelmének és a bejelentő ellenkérelmének határai között kell tárgyalni és eldönteni. Az ugyanazon bejelentés ellen beadott fölszólalások együttesen tárgyalandók és közös határozattal döntendők el, még ha azok alapjai különbözők is. 40. §. A fölszólaló az írásbeli fölszólaíás jogalapját nem változtathatja meg és a bejelentésnek azt. a részét, melynek szabadalmazhatóságát írásbeli fölszólalásában nem kifogásolta, vagy ezt nyíltan elismerte, többé meg nem támadhatja. A bejelentő a fölszólalási eljárásban nem térhet át oly igénypontra, amely a közzétételben nem foglaltatott. A felek bármelyike részéről az előkészítő eljárás során tett és jegyzőkönyvbe foglalt elismerés vagy lemondás a szóbeli tárgyaláson is megtartja hatályát. (41. § utolsó bekezdése, 75. §.) Űj bizonyítékot a fölszólalásban érvényesített megtámadási alap tekintetében a felszólaló, valamint vitás tényállításainak bizonyítására a bejelentő a határozat hozatalát megelőző szóbeli tárgyalás berekesztéséig a tárgyaláson is fölhozhat. Ha az eljáró tanács arról szerez meggyőződést, hogy a fölszólaló utólag ajánlott bizonyítékát már a fölszólalásban vagy az előkészítő eljárás során érvényesíthette volna és a bizonyítás fölvétele a tárgyalás elhalasztását tenné szükségessé, az ajánlott új bizonyítékot már a jelzett okból mellőzheti és ilyen esetben fölszólaló új bizonyítékát csak a hozott határozat ellen intézett fölfolyamodásában érvényesítheti. (41. § utolsó bekezdése, 75. §.) 41. §. A fölszólaíás visszavonása csak a T. 35. §-ának második bekezdése harmadik pontjában említett kizárólag magánérdekből megadott fölszólaíás esetében foghat helyet. Más esetben a fölszólaíás visszavonásának kijelentése csak azt eredményezi, hogy a bejelentő a fölszólaló részére költség viselésére nem kötelezhető. Ezzel az intézkedéssel kapcsolatban lásd a T. 36. §-a után írt megjegyzés második bekezdését a 28. oldalon. Ha a szóbeli tárgyalásra szabályszerűen megidézett felek közül egyik sem jelent meg, a szabadalmi bíróság bejelentési 159
