Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)

Az 1895. évi XXXVII. törvénycikk a találmányi szabadalmakról

Az 1895. évi XXXVII. törvénycikk a találmányi szabadalmakról.

Kihirdette az »Országos Törvénytár« 1895. évi július 14-i 7. száma. Hatályba lépett 1896 március 1-én.

I. FEJEZET.

A szabadalmak tárgya.

1. §. Szabadalmazható minden új találmány, mely iparilag értékesíthető.

Ez az alapvető fontosságú törvényszakasz nem határozza meg szabatosan azt, hogy mi szabadalmazható, mert a találmány fogalmát nem definiálja ; ez a definíció pedig azért hiányzik a törvényből, mert annak helyes és minden szempontot kielégítő megfogalmazása úgyszólván lehetetlen, amint ezt a tárgy óriási irodalma igazolja. Mégis bíróságunk joggyakorlata szerint a találmány fogalma olyként határozható meg, hogy az műszaki feladat megoldása esetleg azzal a megszorítással, hogy a megoldásnak különlegesnek kell lennie, ami a találmányt a konstrukciótól különbözteti meg (lásd pl. a 84.635. számú szabadalom és Z. 1610. alapszámú bejelentés tárgyában hozott ítéleteket, ill. határozatokat az 1930. évi Szabadalmi Közlöny 189., illetve 519. oldalán).

2. §. Szabadalom nem engedélyezhető oly találmányokra :

1. melyek gyakorlatbavétele törvénnyel, rendelettel vagy a közerkölcsiséggel ellenkezik ;

2. mely a (közös) hadsereg, haditengerészet vagy honvédség hadképességének emelésére szükséges hadifegyverekre, robbanó- vagy lőszerekre, erődítésekre vagy hadihajókra vonatkozik, amennyiben a szabadalom megadása ellen a 34. § 2-ik bekezdésében foglalt határidő alatt a kereskedelemügyi miniszter tiltakozik ;

3. tudományos tantételekre és elvekre, mint ilyenekre ;

11