Schön Tibor: A szabadalmi joggyakorlat kézikönyve (Budapest, 1934)

Az 1895. évi XXXVII. törvénycikk a találmányi szabadalmakról

4. emberi és állati élelmezésre szolgáló cikkekre, gyógyszerekre és oly tárgyakra, amelyek vegyi úton állíttatnak elő : ezek előállításánál alkalmazandó eljárás azonban szabadalmazható.

E törvényszakasznak a vegyi úton előállított tárgyakra vonatkozó része nem egészen egyértelmű pl. oly esetekben, melyeknél a tárgy vagy termék keletkezésekor nagyon bonyolult és nem teljesen ismert folyamatok játszódnak le, melyek között vegyi átalakulások is lehetnek. Ilyen termék pl. a fémötvözet. Joggyakorlatunk e tekintetben az, hogy az ötvözetek nem tekintendők vegyészeti termékeknek, tehát szabadalmaztathatok (lásd pl. a G. 6371. alapszámú bejelentés ügyében hozott határozatot az 1930. évi Szabadalmi Közlöny 35. oldalán).

A szakasz 3. pontjára alapított határozatok közül említésre méltó a W. 5712. alapszámú ügyben hozott határozat az 1929. évi Szabadalmi Közlöny 412. oldalán.

3. §. Nem tekintendő újnak a találmány, ha az bejelentése idejében :

1. közzétett nyomtatványok vagy egyéb sokszorosítások útján már annyira ismeretessé vált, hogy szakértők által használható volt ;

2. nyilvános gyakorlatbavétel vagy kiállítás útján oly ismeretessé vált, hogy a szakértők által használhatása lehetségessé vált ;

3. már szabadalom tárgyát képezte.

A találmány közzététel vagy gyakorlatbavétel dacára újnak tekintendő, ha utolsó gyakorlatbavétele vagy közzététele óta a találmány bejelentéséig 100 év már eltelt.

Az, hogy a külföldön megjelent hivatalos hirdetés a szabadalom újdonságát mennyiben szünteti meg, a külállamok- kal kötött szerződések szerint ítélendő meg (16. §).

A törvényszakasz első sorában lévő »bejelentése« kifejezés nem egészen találó, mert csupán akkor helyes, ha a bejelentő külön elsőbbséget nem igényel, vagyis a szabadalom bejelentési és elsőbbségi napja azonosak. Ha azonban a szabadalomnak az Uniótörvényen (lásd a 229. oldalt), vagy pl. a jelen törvény 5. vagy 6. szakaszán alapuló, a benyújtás napjánál korábbi elsőbbsége van, akkor a szóbanjorgó törvényhely úgy értelmezendő, hogy »Nem tekintendő újnak a találmány, ha az elsőbbsége idejében . . .«

A szakasz nagyon sokat vitatott 3. pontja az 1904. évi január 2-án tartott teljes'ülés határozata alapján (lásd a 93. oldalt) csak a jelen törvény szentesítése előtt kiadott ú. n. »kék szabadalmakra« vonatkozik. Felszólalás folyamán tehát az az

12