Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
7—fi. §. Bitorlás fordítás útján. 91 tehát maga a lefordítás cselekménye nem is bitorlás. E jog az 1. §. szerint nincs is a szerző kizárólagos jogai közé felvéve. A 7. §. bevezetése ugyan magát a fordítást tiltja el a felsorolt esetekben, de az 1. és 8. §-szal, valamint a fordítás többszörözésével járó jogkövetkezményekkel egybevetve kitetszik, hogy az eredeti mű nem a fordítás puszta ténye, hanem annak többszörözése stb. ellen van védve. A lefordítás maga tehát mindig jogos. Az így létrejött fordított mű többszörözése stb. az 5. §. szerint általában véve szintén nem tiltott cselekmény. Tiltott cselekmény, tehát bitorlás azonban a 7. §. korlátái közt és az ott foglalt feltételek alatt. A 8. §. szövegezése szerint tehát a fordított mű fordítója a maga fordítására mint újonnan létrehozott szerzőjogi műre minden esetben a szerzővel egyenlőnek tekintendő, tehát még akkor is, ha a fordítás a szerző beleegyezése nélkül jött létre. Ez utóbbi esetben azonban a fordítás több- szörözési stb. joga kizárólag az eredeti mű szerzőjét illetvén meg, a fordító erre jogosítva nincs. E megkülönböztetés fontossággal bír akkor, ha a fordító fordítását többszörösíti is. Ha erre is joga volt (kihalt jog, a szerző belegyezése, pernyerés, az 5 évi elévülés le- telése), akkor fordításának bitorlója ellen, vagyis az ellen, aki az ő fordított szövegét az ő beleegyezése nélkül többszörözi stb. mint bitorló ellen léphet föl, még pedig a szerzőt illető egész kihalási idő (50 év) alatt, mivel a törvény a fordítót fordítási művére nézve szerzőnek tekinti. Másképpen alakul a fordító helyzete akkor, ha fordítása többszörözésére stb. joga még nem volt, mivel a 17. §. szerint ez még az eredeti mű szerzőjét illette. Ebben az esetben a bitorlásért ő felelős az eredeti mű szerzőjének, ellenben neki nincs joga a bitorlás büntetési, kártérítési és elkobzási jogkövetkezményeinek alkalmazását kérni egy harmadik ellen a bíróságtól, mivel a fordítás többszörözésének stb. joga nem őt, hanem a szerzőt illette meg. A kir. Curia mindazáltal egy esetben e különbség figyelembevétele nélkül ítélt. (L. alább a jogesetet.)
