Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
92 írói müvek. A fordításnak szerzőjogi mű gyanánt való védelme a fordítással járó szellemi tevékenység magasabb mértékében találja indokát. A fordító szellemi munkája az ú. n. műfordításoknál, pl. régi klasszikusok, Shakespeare, Dante, Goethe, de az újabb remekírók fordításánál is, olykor az eredeti szerző munkaerélyét is megközelíti. Egyazon mű több fordítása természetesen megannyi külön szerzői jogot hoz létre a fordítók javára. Hogy az eredeti mű szerzői joga már kihalt, különbséget nem tesz. Sőt mivel a fordítót fordítására nézve a törvény az eredeti mű szerzőjével egyenlően védi, a fordító szerzői joga túl is élheti, természetesen csakis fordítására nézve, az eredeti szerző jogát. Mit kell egyébiránt fordítás alatt érteni, azt a Szjt. fogalmilag nem határozza meg s ebből a gyakorlati életben sok vitás, nehezen megoldható kérdés származik. A fordításnak vannak ugyanis az eredeti mű átdolgozásával vegyes esetei is. Ilyen kivált az, amikor a versben írott eredeti mű egész szövegét (tervét, szerkezetét), tehát a védelem igazi tárgyát valaki más nyelven prózába, pl. regénybe, beszélybe vagy éppen színműbe dolgozza át, vagy megfordítva. Ilyen az a gyakori eset is, amikor valaki az eredeti regényből, más nyelven drámát készít vagy megfordítva. Mindezekre nézve a törvény nem ad biztos eligazítást, tehát a felmerült kérdést a fordítás fogalmából kiindulva kell eldönteni. A fordítás nem hoz létre új szerzőjogi művet a szó helyes értelme szerint, hanem csak az eredeti műnek részben vagy egészben más nyelven való mását. Mihelyest tehát a fordított mű ezzel az elhatározó jelleggel nem bír, fordításnak, bár más nyelven jelent is meg, nem tekinthető. Kétségtelen tehát, hogy a föntebbi esetekben nem fordítás jött létre, hanem az eredeti mű tartalmának leplezett jogtalan többszörözése, esetleg jogosult átdolgozása. A két utóbbi tekintetben az átdolgozás természetéből kell kiindulni. Ha az eredeti mű tervének minden lényeges
