Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek

90

írói müvek.

Bitorlás fordítás útján.

7. §. Az eredeti műnek a szerző beleegyezése nélkül történt fordítása a szerzői jog bitorlásának tekintendő :

1. ha a mű, mely először holt nyelven jelent meg, valamely élő nyelvre lefordítva adatik ki ;

2. ha a mű, mely egyszerre több nyelven jelent meg, e nyelvek valamelyikére lefordítva adatik ki ;

3. ha a szerző az eredeti mű címlapján vagy elején, a fordítási jogot magának fenntartotta — feltéve, hogy a fordítás közzététele, az eredetinek megjelenésétől számítandó egy esztendő alatt megkezdetett és három esztendő alatt befejeztetett. A védelem azon nyelvek tekintetében megszűnik, mélyekre a fordítás az első év alatt meg nem kezdetett. Ha a fenntartás csak bizonyos nyelvekre szólt, a mű azon nyelvekre, mélyekre a fenntartás nem szól, azonnal lefordítható. Az olyan eredeti müveknél, melyek több kötetben vagy részekben jelentek meg, minden kötet vagy rész külön munkának tekintendő és a fordítási jog fenntartása minden köteten vagy részen ismétlendő. A naptári év, melyben az eredeti mű megjelent, a fordítási időbe be nem számíttatik.

Színműveknél a fordításnak az eredeti mű megjelenésétől számítandó hat hó alatt teljesen be kell fejeztetni.

A fordítás megkezdése és befejezése, a jelen törvény által megállapított határidőn belül, beiktatás végett bejelentendő. (42. és 44. §.)

A még meg nem jelent, és a jeleit törvény által védett írói művek (6. §. 1. és 2. p.) fordítása, a szerzői jog bitorlásának tekintendő.

(L. még a 17. és 18. §-okat.)

8. Az. írói fordított müvek a jogosulatlan többszörözés, közzététel és forgalomba helyezés ellen az eredeti művekkel egyenlően védetnek.

1. Az írói fordítás mint szerzőjogi mű a 8. §. szerint az ■eredetiekkel egyenlő védelemben részesül. Valamely írói mű puszta lefordítása ugyanis nem jogtalan cselekmény,