Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek

86

írói müvek.

nem egyenlő kockázatra adja ki, ez a kiadói ügylet fogalmán nem változtat.

Gyakran előfordul az is, hogy a szerző a maga művét valamely jóhírű kiadónak kizárólag a maga költségén való kiadásra és a maga kockázatára engedi át pusztán csak azért, hogy művéhez a kiadó nevét vagy cégét és terjesztési készületét megszerezze. Ebben az esetben a szerződő felek akarata nem kiadói ügyletre van irányozva és így tulajdonképpen bizományi ügylet jön létre.

Bizományosnak a könyvkereskedelmi forgalomban azt a vállalkozót nevezik, aki a többszörözött mű könyv- kereskedés vagy colportage útján való elárusítására bizonyos jutalékért vállalkozik. A kiadó közönségesen a terjesztést is ellátja, de az üzletágak nagyobb fejlettsége mellett a kiadó is bizományosok (colportage-üzletek) által árusítja el a kész művet. Ez a viszony azonban a szerzői jog keretén kívül esik. A bizományos (könyvkereskedő) terjesztési jutaléka üzleti szokásaink szerint közvetlenül a szerzővel szemben rendszerint a befolyt vételár 50°/0-a. Az üzletszerű kiadóval szemben 25—50%.

Hatásköri eset.

A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1905. évi 166.953. sz. határozata a budapesti másodfokú iparhatóság ítéletét megsemmisíti.

Indokok : A cím idézett ítéletének azon általános kijelentése, hogy a zeneműkiadás nem ipari foglalkozás, hanem a sajtótörvény rendelkezései alá esik, meg nem állhat. Hiszen maga az 1875 : XXXVII, t.-cikkbe foglalt kereskedelmi törvény II. rész VIII. címében szabályozza a kiadói ügyletet s ugyanazon törvény 259. § a értelmében az -— amennyiben iparszerűleg folytattatik — kereskedelmi ügyletet képez, mely esetben tehát az ipartörvény rendelkezései ezen ügyletekre vonatkozólag alkalmazást nyernek. Jelen esetben azonban kiadói ügylet fenn nem forog. A kiadói ügyletnek ugyanis, annak a kereskedelmi törvény 515. §-ában foglalt definíciójához képest két egyén között, a kiadó és a szerző vagy ennek a jogutódai között kell létrejönnie, vagyis tehát jelen esetben, midőn vádlott szerző és kiadó egy és ugyanazon személy, kiadói ügyletről nem lehet szó. A zeneművel való kereskedés az idézett §. 5. pontja szerint szintén csak iparszerűleg űzve kereskedelmi ügylet ; jelen esetben azonban az iparszerűség ismérve nem forog fenn, mert vádlott csupán a saját szerzeményét árusította.