Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek

Kiadói ügylet.

87

3. .4 hírlapkiadás jogviszonyai szerzőjogi, kereskedelemjogi és általános magánjogi elemekből állanak.

Mivel a hírlapkiadást és az abban részt vevő közreműködő személyek jogviszonyait külön jogszabályok nem rendezik, minden előforduló jogügylet a maga külön természete szerint ítélendő meg. E jogviszonyok korszerű, törvényes rendezését egyébiránt az érdekeltek élénken sürgették az igazságügyi miniszter által 1907. június havában megtartott sajtótanács- kozmányban.

A hírlajx)k vagyis újságok, valamint az ú. n. folyóiratok a leggyakrabban előforduló gyűjteményes művek. A hírlapok korlátlanul, a folyóiratok pedig bizonyos szakterületen időszakos. rendes megjelenéssel szolgálják a közérdeket. Tartalmuk részben a rendes munkatársak közleményeiből áll, részint különálló szerzők (írók, zeneművészek, képzőművészek és fényképészek) műveiből.

A hírlap (folyóirat) mint gyűjteményes mű nem tekinthető »egységes egésznek<- s így a Szjt. 2. §-ában foglalt külön védelmet annak a szerkesztője az egészre nem élvezi. A benne foglalt önálló közlemények szerzői (KT. 517. §. Szjt. 9. §. 2. pont) azonban szerzői joguk külön védelmében részesülnek.

A hírlap mint egységes, haszonhajtó intézmény vállalatnak tekintendő, amelynek tulajdonjogáról és a vállalkozó kiadótulajdonosi minőségéről a jog szempontjából helyesen beszélni nem lehet. Mégis az újabb joggyakorlat hajlandóságot mutat arra, hogy a vállalkozónak a maga lapjára, annak címére, hitelére, terjesztésére stb. vonatkozó jogait, mint testetlen immateriális javat egységes egész gyanánt védje a jogsértések ellen. (Erkölcsi javak, droits morales.)

A hírlapkiadó vállalkozónak tekintendő, aki a lap kiadásával járó kockázatot maga viseli és jogait vagy maga gyakorolja (szerkesztő-kiadó) vagy megosztja, még pedig rendszerint olyképpen, hogy az üzleti részt maga látja el, a szükséges szellemi tevékenységgel pedig a hírlapszerkesztőt bízza meg.

A hírla^szerkesztő a hírlapkiadóval szemben munkaszerződési viszonyban áll. ami az általános magánjog területére