Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
1. §. A szerző kizárólagos joga. 43 a Szjt.-ben bitorlásnak nem tekintetnek, kivéve a zeneművek kivonatait. (46. §.) f) Az átdolgozás ellen az írói mű mindenkor védettnek tekintendő, akár egyik műfajtából a másikba (pl. regényből színműbe vagy megfordítva), akár pedig ugyanazon műfajtában történik, pl. regényből elbeszélésbe vagy megfordítva. A Szjt az átdolgozásról nem intézkedik ugyan külön, de ebből annak korlátlanul szabad voltára következtetni nem lehet. A K. T. 519. §-a a szerzőnek a változatlan kiadáshoz való jogát elismeri, a Szjt. 5. §-a pedig műve kizárólagos többszörözéséhez stb. ad neki jogot. Eszerint annak jogtalan átdolgozás alakjában való kiadása is jogsértésnek tekintendő. Ily értelemben határozott a kir. Curia is átdolgozott egyetemi előadások jogtalan kiadása esetében. (1901., 1890. sz.) Az átdolgozás, ami egyébiránt a zeneműveknél fordul elő legsűrűbben, ha jogszerű, maga is külön szerzői jogot alapít, éppen úgy mint a fordítás. Ilyen esetekben az eredeti írói mű szerzői joga mellett a jogosan átdolgozott mű szerzői joga is megáll. Fontossággal bír ez kivált akkor, ha az eredeti mű kihalási határideje (50 év) már közeledik és a kihalófélben levő művet a jogosított átdolgozva adja ki. Ami természetesen a szabaddá lett eredeti műnek mások által való másnemű átdolgozását nem gátolhatja. A XB. Szjt. 2. §-a az írói műveknél az átdolgozó külön szerzői jogát általában elismeri. A 12. és 14. §. az eredeti szerző átdolgozási jogát az elbeszélésnek drámai formájára, vagy megfordítva, megállapítja. Egyebekben az átdolgozás szabad. Az O. Szjt. 24. §-a egy új írói mű sajátságaival nem bíró kivonatolást és átdolgozást bitorlásnak mondja ki. Bírói gyakorlat. 1. Árjegyzék szokásos rajza nem szerzőjogi mű. C. Ha bebizonyíttatnék is az, hogy az alp. árjegyzékében foglalt rajzok a jelzett eltérések kivételével az A. alatti rajzok utánzatai, még sem volna a keresetnek hely adható, mert a kérdéses ábrák a műszaki rajzok közé nem sorozhatok és ilyeneknek azért sem minősíthetők, mert azok a gépek műszaki és belső szerkezetének kitüntetésére ki nem terjednek, hanem az árjegyzékek rendeltetésére tekintettel, leginkább a szövegben felsorolt tárgyak külső alakját ismertetik a vevő közönséggel. Az A. alatti árjegyzék rajzaira tehát
