Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
44 írói művek. az 1884 : XVI. t.-c. védelme ki nem terjedvén, a kereset el volt utasítandó. (1893 : 3999. sz.) 2. A szellemi munka értéke és erkölcsössége közömbös. Budapesti tsz. : A szerzői jog védelménél a szellemi munka értéke s belbecse tekintetbe vehető nem lévén, a szerzői jogon elkövetett sérelem a keresetben említett műnél, habár az alperesek előadása szerint erkölcstelenséget tartalmaz is, megtorlásra tarthat igényt annyival inkább, mert meg nem jelölik azt, hogy az miben áll. Az 1884 : XVI. t.-c. 8. §-a az írói fordított műveket az eredetiekkel egy szempont alá eső védelemben részesítvén, az alperesek által ez irányban emelt kifogás alaposnak elfogadható nem volt. C. Hh. (1896: 3516. sz.) 3. Színlap nem szerzői jogi mű. A mű lényege a szellemi munka. Egymaga a károkozás még nem ismérv. Kolozsvári tsz. : A szerzői jogról szóló 1884 : XVI. t.-c. célja szellemi munka szerzői jogát védelmezni s e törvény szempontjából —• mivel főleg vagyonjogi tekintetekre vonatkozik — annak megállapításánál, hogy mi tekintendő írói műnek, nem lényeges az a kérdés, hogy van-e a szellemi munkának valamely belső becse, irodalmi jelentősége, de szükséges, hogy magából a műből annak elolvasása által a szerzőnek szellemi munkája kitűnjék s értéke abból elbírálható legyen. Ebből indulva ki, a törvény szempontjából a színlapírás műnek nem tekinthető. Az a körülmény, hogy alperes a színlapnak az ő lapjában való közzétételével felperesnek esetleg kárt okozhatott, nem vonhatja maga után a szerzői jog bitorlásának megállapítását, mert a kár fennforoghatása nem teszi a színlapot írói művé, se a megtorlás nem vonható a szerzői jogról szóló törvény keretébe. C. Hh. (1902: 891. sz.) 4. Nyilvános fölbuzdító közlemény nem írói mű. A győri kir. T. Indokok : Az »Ingyenes Jogsegély« feliratú közlemény két utolsó bekezdéséből kitűnik, hogy annak a közleménynek az volt a célja, hogy a kisiparos olvasó közönség az akkor alakulóban volt »kisiparosok országos szövetségé «-be való belépésre az ingyenes jogvédelem kilátásba helyezésével jelbuzdíttassék. Minthogy az ily irányú közlemény sem szépirodalmi, sem tudományos dolgozatnak nem tekinthető s minthogy a közlemény élén az utánnyomás tilalma ki nem fejeztetett, annak alperes által történt átvétele az 1884 : XVI. t.-c. 9. §. 2. pontja értelmében a szerzői jog bitorlását nem képezi. (1903 : 1178. sz.) C. Hh. (1903: 6157. sz.) 2. Többszörözés, közzététel, forgalomba helyezés. A törvény e három fogalommal jelzi az írói mű szerzőjének kizáró
