Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek

42

írói művek.

A csalárd címbitorlás megelőzését és üldözését egyébiránt újabban a tisztességtelen versenyről szóló törvényalkotás keretébe vonták be. Mint áru véd jegy a szerzői mű címe vagy címlapja nem jegyezhető be.

Az ú. n. cím-kiadás (Titelausgabe) a kiadó oly ál-kiadását jelenti, amikor a mű korábbi kiadásának megmaradt példányairól a régi címlapot lefejti és azt új, hasonló címlappal újabb kiadásul bocsájtja közre. E kiadás a szerzőre nézve új kiadásnak tekintendő s ha erre a kiadó tőle jogot nem szerzett, mint bitorló felel neki.

A NB. Szjt. a cím külön védelmét szintén nem ismeri. Ez ott a tisztességtelen verseny körében nyert törvényhozási megoldást. Az 1895. O. Szjt. 22. §-a az írói és zenei mű címét, sőt annak külső megjelenését is (äussere Erscheinung) védi a közönséget félrevezető utánzás ellen. Ha az utánzás folyóiratoknál történik, annak folytatása büntetőbírósági úton el is tiltható.

d) A népdalok, mesék, mondák és közmondások, amennyiben híven, úgy iratnak le, amint a nép ajkán élnek, magukban véve nem írói művek, hanem csak másai a népköltészet műveinek és így gyakran fáradságos leírásukat és közzétételüket a törvény nem védi. Irodalmilag feldolgozva azonban ezek is írói műveknek tekintendők. írói műveknek kell tekinteni őket akkor is, ha közzétételük oly rendszerben, beosztásban vagy alakban, szóval szerkesztésben történt, ami a gyűjtő vagy közzétevő hasznos szellemi tevékenységének hozzájárulását mutatja. Szintúgy, ha puszta gyűjteménybe foglalvák. (2. §. 3. bekezdés.)

A népmesék és mondák egyébiránt nem élnek mindenütt egyforma szövegben a nép ajkán s így azok gyűjtője csaknem kivétel nélkül írói tevékenységet fog kifejteni már azok szövegezésénél is, ami már védelem alá esik.

e) A kivonatok valamely írói műből, amilyenek különösen a hirlapirodalomban és a kritikai műveknél sűrűn fordulnak elő, de olykor nagyobb, rendszeres tudományos művek rövid megismertetésére is szolgálnak (nem ilyenek a nagy, alapvető művek katekizmusszerű önálló kivonatai)