Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek

1. §. A szerző kizárólagos joga.

41

kezes védi s így az előfordulható jogsértések a büntető törvény erejével torolhatok meg.

A magánlevelek jogtalan közzétételének kérdése a Szjt. képviselőházbeli tárgyalása alkalmával élénk vita tárgj^a volt. Hivatkozások történtek a lehetséges visszaélésekre, továbbá a történeti érdekű levelekre, valamint a külföldi törvényhozások példáira is : de a képviselőház, igazságügyi bizottsága javaslatára, a levelek szerzőjogi védelmére tett indítványokat azzal az indokolással mellőzte, hogy a levéltitok védelme nem való a szerzőjogi törvénybe, amennyiben pedig a magánlevél irói műnek volna tekinthető, a törvényben úgyis védelmet talál. (Az 1881—1884. országgy. képviselőházi naplója, a 315. és 325. sz. ülések.)

Ugyanez áll az ú. n. hátrahagyott levelekre, is amelyek ha különben nem tekinthetők írói műveknek, szintén nem esnek e törvény védelme alá. Egyébiránt az írói művekben felhasznált magánlevelekről már a felhasználás megállapítja az írói mű vélelmét.

Az 1901. NB. Szjt. és O. Szjt. a magánlevelek külön védelmét szintén mellőzte.

c) A cím. Az írói mű címe tulajdonképpen nem lényeges alkotórésze a műnek, amennyiben annak tartalmát röviden megjelöli. Olykor azonban annak közzétételénél és terjesztésénél lényeges szerepe van, amennyiben az elterjedt mű saját- szerű ismertetőjelévé s így annak mintegy védjegyévé válik.

Kohler fölfogása szerint a cím a szerző személyes jogkörébe tartozik s emiatt tárgya is a szerzőjogi védelemnek, de csak annyiban, amennyiben a cím bitorlása más műnek a jogos szerző művével való összetévesztésére adhat okot. A cím bitorlása, különösen hírlapoknál és folyóiratoknál jobbára ily célból is történik.

A magyar Szjt. törvény valamely szerzőjogi mű címének jogtalan felhasználása ellen külön nem állapítja meg a bitorlást. h»incs azonban kizárva, hogy a szerző, amennyiben a cím csalárd használata (címbitorlás) miatt kárt szenvedett, kárát a rendes magánjogi bíróság előtt keresse.