Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
40 írói müvek. színművektől is elszakítva, első fejezet gyanánt tárgyalja, ezektől fogalmilag is elkülönítendő. írói mű általában véve minden, külső fizikai jegyekben (betű, hangjegy, gyorsírás, fonográf-hengerek, grammofon- lemezek stb.) kifejezett gondolat. A törvény szempontjából azonban írói mű csak a gépi többszörözésre alkalmas módon kifejezett oly szellemi termék, vagyis irodalmi dolgozat, mely sem drámának nem tekinthető, sem zeneművel összekapcsolva nincs. Ideértendők természetesen az élőbeszédben elmondott irodalmi műfajok is (szónoklat, értekezés, causerie, szabad előadás stb.), amelyek a 6. §. 6. pontja alatt fordulnak elő. Hogy az írói mű egyben irodalmi értékkel is bírjon, a törvény nem kívánja meg. A mű belső értéke a szerzőjogi védelem szempontjából közömbös, noha bitorlás esetében a kisebb-nagyobb irodalmi érték a kártérítés és a büntetés megállapításánál helyesen vehető számba. Annyi azonban fogalmilag mégis szükséges, hogy az írói mű (és ez a többi szerzőjogi művekre is illik) a szerzőnek saját tervező szellemi tevékenységéből keletkezzék és többszörözésre, közzétételre, valamint forgalomba helyezésre alkalmas is legyen, mert hiszen a törvény ezek ellen védi az írói műveket. Ily értelemben foglalt állást a bírói gyakorlat is. Nem tekinthetők tehát írói műveknek : a) a minden irodalmi érték nélkül való gyermekes dolgozatok, gyakorlatok és effélék. Továbbá a puszta jegyzékek, összeállítások, üzleti hirdetések, köröz vények, színlapok, irkák, árjegyzékek, meghívók, nyilvános terjesztésre szánt felhívások, hirdetmények és effélék. Ellenben mint a tervező szellemi tevékenység hasznos eredményei a törvény védelme alá tartoznak a közhasználatra szánt cím- és lakás jegyzékek, menetrendkönyvek, üzleti és más tárgymutatók, számoló-táblák, naptárak, orvosi vény gyűjtemények stb. b) A küldött magánlevelek a közzététel ellen a Szjt. kere- . tében szintén nem részesülnek védelemben. Erészben a levélküldőt és a levéltitkot a Btk. 327. §-ában foglalt rendel-
