Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Alaptanok. Jogfejlődés
Alaptanok. 21 van adva, — tehát hogy szorosan vett személyi jog, — a jogtárgynak csak személyes vonatkozásait veszi figyelembe és túlhaladottnak tekintendő. A magyar Szjt. tárgyát a képviselőház igazságügyi bizottsága a következő körülírással jelöli meg : »A szerző jogának alapját a gondolat kizárólagos ismerése, a művészi alak, amelyben azt fixirozta, vagy a technikai eljárás képezi, melyet a gondolat megvalósítására feltalált.« Általában meg lehet állapítani, hogy a törvény csak a bizonyos formában megjelent gondolatot részesíti védelemben. Maga azonban a módszer (manier), írásmód (stílus), irodalmi, képírásbeli, szobrászati, építészeti, díszítési és fényképezési ízlés egymagában nem lehet védelem tárgya, hacsak a benne rejlő gondolat-szövet, a mű structurája által nem. Viszont a gondolat : módszer, stílus, vagy ízlés formájában újra kifejezve, annál kevésbé mondható bitorlásnak, mivel mindenben egészen új gondolat az irodalomban, meg a művészetben talán nincs is. Minden új gondolatunk a múltban gyökerezik és lassú fejlődés, tehát gyarapodások eredménye, noha bizonyos, hogy egyéniségünk bélyegét magán viseli. Eszerint tehát sem a forma, sem a gondolat egymagában nem lehet a szerzői jog tárgya. A kettő együttvéve azonban, mint eredeti összetétel, vagyis mű már igen. A szerzői jog igazi tárgya eszerint az a tervszerű összetétel, amiben a kész szellemi produktum : a mű külsőleg megjelenik. Lényegében tehát a jogtárgy a mű értelmi szövete, vagyis terve. (A lényeget itt a structura szó jobban kifejezi mint a planum.) Ennek a jogtárgynak testetlen, de mégis valóságos mását megtaláljuk pl. valamely bonyolódott gép rajzbeli tervében. Aki a gépet elorozza, lopást követ el, de nem sérti meg a szerző jogát. Ellenben aki a gép kész tervét orozza el és ezt közzéteszi, vagy a készítő mérnök kárára másképpen használja fel, annak szerzői jogát sértette meg.
