Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Alaptanok. Jogfejlődés
22. Alaptanok. Ugyanily testetlen, de mégis valóságos tervet észlelnek a biológusok a szerves testek felépülésénél. Az élő sejtek egymás mellé sorakozása is valamely ismeretlen erő terve szerint megy végbe. Ez képezi ki és tagozza fel a halmozódó sejteket meghatározott formával bíró növénynyé vagy állattá. Ez értelmes szövet, terv, vagyis szerkezet a szerzői jog igazi tárgya. Arra a kérdésre, hogy mit kell szerzőjogi értelemben vett műnek tekinteni, sem a törvényhozások, sem az elméletek nem adnak biztos választ. Általában véve a szabálytalanul, ízlés és rend nélkül kifejezett gondolat még nem tekinthető szerzőjogi értelemben vett műnek. A gyermekek útszéli agyagszobrait vagy gyarló iskolai gyakorlatait senki sem fogja szerzőjogi műnek tekinteni. Viszont valamely nagy szobrász hóembere is mű lehet. Mit kell ilyennek tekinteni, mit nem, gyakorlati kérdés, amit a hozzáértők dönthetnek el legbiztosabban a bíró számára. Amint azonban a mű formai megjelenése vagyis terve (structurája) szerint ilyenül felismerhető, ennek érték- becslése, vagy értéktelensége többé a jogvédelem tekintetében nem határoz. Számos selejtesnek tetsző szerzőjogi műről is kiderült később, hogy kiváló becsesei bír. De lehet a nagy művészek kora-gyermekkori művének is később kivá'ó szerzőjogi becse. Az ú. n. erkölcste’en és fajtalan művek (pornográfia, fajtalan fényképek stb.) szerzőjogi tekintetben nem esnek külön szempont alá. Mivel ezek ellen a társadalmat a büntető törvények védik, mint szerzői jog alá eső alkotások, közfelfogás szerint, a kifogástalan művektől nem különböznek. Ezt a megkülönböztetést a közérdek sem indokolná. Ha ugyanis a fajtalan műveket a törvény és a bíró, bitorlással meg nem ^érthetőknek, vagyis »szabad« műveknek tekintené, ezzel csak elterjedésüket mozdítaná elő, ami a közérdekbe ütközik. 6. A szerzői jog korlátozásai. A szerző e széles jogkörével szemben a társadalmi életben a közönségnek, a »mindenkinek« nagy nyomatékú kultúrérdekei állanak.
