Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Második rész. Eljárás - IV. Bírósági eljárás
HARMADIK RÉSZ. NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK. A magyar Szjt. védelme a 79., 80. §-ok szerint csak a magyar állampolgárokra és két év óta bentlakó idegenekre, valamint a külföldieknek Magyarországon megjelent műveire terjed ki. Védelem nélkül hagyja tehát a magyar műveket a külföldön és Magyarországon a külföldi műveket. Ezek védelmének biztosítására szolgálnak a viszonosságon alapuló nemzetközi szerződéseink, amelyek a szellemi javak egyre élénkebb világforgalma mellett az ország gazdasági és műveltségi életére fokozódó jelentőséggel bírnak. Nemzetközi szerződéseink alapelve a kölcsönös védelem, ami abból áll, hogy a külföldi művek belföldön a belföldi törvény védelmében részesülnek. Ez az elv azonban általában három irányban is van korlátozva : a) Az állam a külföldi művet csak akkor védi, ha az megjelenése államában is részesül védelemben. b) A külföldi mű védelmi időtartama a belföldön sem lehet hosszabb, mint a maga származási országában. c) Ha a védelem feltételekhez (pl. a fordítási fenntartás), vagy alakszerűségek teljesítéséhez (pl. beiktatás) van kötve ; szükséges, hogy erészben a mű a külföldi és belföldi törvény rendelkezéseinek egyaránt megfeleljen, illetőleg a szerző mind a két törvénynek eleget tegyen. Aminek kivált a fordításoknál van jelentősége.
