Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - IV. Fejezet. A képzőművészet alkotásai
A NB. Mt. 22. §-a a képmások (Bildnisse) terjesztését és nyilvános kiállítását az arcképezett személy beleegyezéséhez köti. E beleegyezés vélelmeztetik akkor, ha díjért arcképeztette le magát. A védelem az ő halála után 10 évig tart. 65—66. §. Időtartam. Építészet. Iparművészet. 179 A védelem tartama. 65. §. Egyebekben a jelen törvény 3., továbbá 11—44. / §-ai a képzőművészet alkotásaira, illetőleg azok szerzőire / és az ilyen műveknek időszaki vagy gyűjteményes kiadá- ? saira is megfelelően alkalmazandók. A már közzétett művekre nézve a védelem a 13. §. > értelmében ahhoz képest határoztatik meg, hogy a szerző / neve a művön ki volt-e téve vagy sem, illetőleg hogy e / hiány beiktatás által pótoltatott-e vagy sem. Építészet, iparművészet. 66. §. Az építészeti művekre, iparkészítményekre és az ipar készítmény eken alkalmazott képzőművészeti alkotásokra a jelen törvény intézkedései nem alkalmazhatók. 1. Az építészeti műveket aSzjt. alkotásánál a képviselőház igazságügyi bizottsága a következő indokolással hagyta ki : »Az építészeti művekre nem terjed ki a jelen javaslat védelme, mert a kész épületek utánzása, illetőleg lerajzolása nem tekinthető az írói és egyéb művészi alkotások utánzásával azonos bitorlásnak és eddig nemcsak nem részesültek az építészeti művek védelemben az utánzás ellen, hanem az ily védelem szüksége nem is mutatkozott. Az építészeti rajzok azonban mint önálló művészeti termékek védelemben részesülnek.« A 66. §-ban kizárt műfajok : a) Építészeti mű alatt magát az épületet mint kész műtárgyat kell érteni, ideértvén a nyilvános emlékeket, diadal- kapukat, közkutakat, síremlékeket és efféléket is, amennyiben nem szobrászati alkotások. Az építészeti művek tehát, mint ilyenek, akár homlokzatuk, akár szerkezetük tekintetében sem az utánképzés, sem más bitorló cselekmény ellen 12*
