Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - IV. Fejezet. A képzőművészet alkotásai

180 A képzőművészet alkotásai. a szerzői jogban védve nincsenek. Még alaprajzuk kivitele el­len sem, ami az építészek állandó és nagyon indokolt panasza. Törvényünk szerint az építési problémák legszebb alaprajz­beli megoldását is akárki keresztülviheti vagy elsajátíthatja. b) Az ipar készítmények, a kézmű- és gyáripar minden­nemű alkotásai. Az iparművészet is. c) Az alkalmazott képzőművészet, amely olykor a díszítő művészet (dekoratív művészet) nevén fordul elő, az ipar- művészettől abban különbözik, hogy a szobrászati és képírási művek egyes meglepő motívumait az építési művek homlok­zataira, oszlopaira, mezőire vagy az iparkészítményekre viszi át, holott a tulajdonképpeni iparművészet az anyagnak és rendeltetésének megfelelő új művészeti formákat alkot. Az alkalmazott képzőművészet a 61. §. 3. pontja által van elkülönítve az olyan önálló alkalmazásoktól, ahol a képzőművészeti alkotás nincs feldolgozás útján beolvasztva az épület vagy iparcikk díszítő motívumaiba, hanem utánzás gyanánt foglal bennük helyet és így védve van. A határ­vonalat ebben is sokszor csak az alapos hozzáértés bírja megvonni. Az itt kizárt műfajok alkotásai egyébiránt részint az ált. magánjog, részint az ipari védjegyek oltalmáról szóló 1895 : XLI. és 1890 : II. és a találmányi szabadalmakról szóló 1895 : XXXVII. t.-cikkben találnak, mindenesetre fo­gyatékos védelmet. Megjegyzendő, hogy amennyiben az itt kizárt müvek rajzairól és ábráiról van szó, azok a következő 67. és 68. §-ban már a szerzői jog védelme alá esnek. Az újabb törvényhozások a két előbbi s részben az utóbbi műfaj védelmét is felvették a szerzői jog keretébe, sőt az elméleti álláspont további kiterjesztésekre is törekszik. Az 1907. évi NB. Mt. 2. §-a az iparművészeti alkotásokat fel­tétlenül, az építészeti műveket pedig annyiban vette fel a szerzőjogi védelem keretébe, amennyiben művészeti célokat követnek. Tervei­ket minden esetben. Az O. Szjt. 4. §-a a régibb állásponton áll és egyik műfajt sem helyezi általános védelem alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom