Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - III. Fejezet. Színművek, zeneművek és zenés színművek nyilvános előadása
55—57. §. A szerzőség vélelme. 163 el fog térni az előadás védelmi idejétől, mivel az előbbinél a mű első megjelenése, az utóbbinál az első előadás napja a kezdő időpont. Kiterjed azonban az előadás védelmére is a 18. §. ama rendelkezése, hogy az első előadás éve a kihalás idejébe nem számítható be. Zeneműveknél pedig az 51. §. értelmében az előadás jogának fenntartása is szükséges. A szerzőség vélelme. 56. §. A még meg nem jelent, de már nyilvánosan < előadott színmüvek, zeneművek és zenés színmüvek szerzőjének, az ellenkező tényállás igazolásáig, az tekin- / tendö, aki az előadást hirdető jelentésben mint szerző neveztetett meg. A szerzőség vélelme az 56. §. szerint a 28. §-al áll összefüggésben, mely az álnevű és névtelen műveknél a szerző kereshetőségi jogát a névtelenség sérelme nélkül a kiadó, illetőleg bizományos útján biztosítja. Alkalmazandó ez a szabály a színművekre, zeneművekre és zenés színművekre is, ha álnévvel vagy névtelenül többszörözve jelentek meg. Ellenben ha a színmű stb. megjelenése előtt adatik elő, mindig a hirdetési jelentésben (színlapon, hírlapi hirdetésben) kitett szerző vélelmezendő igazi szerzőnek. E csonka intézkedés szintén az 1870. évi NB. Szjt. fordítása és megoldatlanul hagyja azt a gyakoribb esetet, amikor a még meg nem jelent színmű stb. szerzője magát a hirdető »jelentésben« nem nevezi meg, vagy álnevet használ. Ily esetben kiadóról és bizományosról sem lehetvén szólani, kétségbevonás esetében a felperes gyanánt fellépő fél a maga szerzőségét a bíró előtt igazolni tartozik. Bitorlás és felelősség. 57. §. Aki szándékosan vagy gondatlanságból a színmüvet, zenemüvet vagy zenés színművet teljesen vagy jelentéktelen változásokkal jogosulatlanul nyilvánosan 11*
