Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - III. Fejezet. Színművek, zeneművek és zenés színművek nyilvános előadása

164

Színművek, zeneművek és zenés színmüvek.

< előadja, köteles a szerzőnek, vagy jogutódának az okozott kárt megtéríteni és a 19. §-ban meghatározott pénz< büntetéssel büntettetik.

Arra, aki a jogosulatlan előadást eszközöltette, a

20. §. akkép alkalmazandó, hogy a kártérítés összege az

< 58. §. szerint állapíttatik meg.

58. §. Kártérítésül (57. §.) fizetendő a jogosulatlan

< előadásokból befolyt egész jövedelem az arra fordított j költségek levonása nélkül.

Ha a mű más müvekkel együttesen adatott elő, a j kártérítés összegéül a bevételnek aránylagos része állapija tandó meg.

Ha bevétel nem volt, vagy ha az meg nem állapít< ható, a kártérítés összegét a bíró szabad belátása szerint

< határozza meg.

Ha az előadás eszközlőj ét sem szándékosság, sem j gondatlanság nem terheli, büntetésnek helye nincsen és ^ az előadás eszközlője az okozott kárért csak saját gazda< godása erejéig felelős.

59. §. A 3., továbbá a 25—44. §-ok a színmüvek,

< zenemüvek és zenés színművek nyilvános előadására is

< megfelelően alkalmazandók.

1. A bitorlás cselekménye az 57. §-a szerint a színmű stb. nyilvános előadása. (L. föntebb a 49. §-nál.) Minden nyilvános előadás külön jogsértés, tellát folytatólagos cselekménynek még egyazon napon, egyazon előadók és helyiség esetében sem tekinthető.

A színmű előadása azonban csak szereplők (színészek) által történhet, de nemcsak berendezett színpadon, hanem akárhol. Egyetlen szereplő vagy a mű felolvasása nem előadás. Mennyiben tekinthető az mégis a mű közzétételének, az írói művek közzétételének szabályai szerint ítélendő meg.

A szöveges színművek (operák stb.) zenei részének nyilvános előadása, ha a mű többszörözve már megjelent, csak az 51. §. esetében bitorlás, vagyis ha a zenei rész nyíl-