Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - II. Fejezet. Zeneművek

45. §. Zenemüvek.

147

két dala csak abban az esetben tarthat számot a Szjt.-ben adott védelemre : ha a két dal önálló szerzemény s nem a népköltészet terméke . . . Alperes vállalkozott is ennek a ténykörülménynek a bizonyítására. Minthogy pedig H. ö. és Sz. J. tanuk vallomásából — akik közül az utolsó szakértő-tanú — kétségtelenül kiderül, hogy a felperes dala már 25 év óta él a nép ajkán, illetőleg, hogy már az 1880-as évek elején látta ezt az utóbbi tanú egy régi gyűjteményben : bizonyossá vált az is, hogy a felperes két dala nem önálló szerzemény, s ennélfogva azoknak utánképzése nem állapítja meg a szerzői jog bitorlását.

Budapesti T. : Hh . . . Annak bizonyítása, hogy a kérdéses népdalt 1882-ben felperes tette le (hangjegyre), nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy ez már előbb közkeletű népdal volt s lehetett ilyen abban az esetben is, ha a magyar népdalok hivatásos énekesei az 1884. évben még nem ismerték. (1898 : 1047. sz.)

C. : A főkérdés nincs föllebbezve. (1898 : 4540. sz.)

Jegyzet : Az 1870. évi NB. Szjt. a dallam védelmét kifejezetten nem biztosítván, ebből, mint az utána készült magyar Szjt. e hézagából is, a bírói gyakorlat által alig pótolható kétségek merültek fel. Az 1901. évi NB. Szjt. 11—14., 26. és 27. §-a azonban a védelem körét már szabatosan megállapította és a dallam védelmét külön biztosította, ha az »felismerhetőleg« vétetett át az új mű alapjául.

Az O. Szjt. 31—36. §-ai szerint a dallam csak hallgatag és negativ formában részesül védelemben. Nem tekintetik bitorlásnak : a variatio, transscriptio, phantasia és orchestrálás, amennyiben ezek sajátszerű zeneművek.

2. A jogtalan többszörözés a zeneműveknél a zenemű értelmi tervének, tartalmának a szerző beleegyezése nélkül való gépi többszörözéséből áll. A magánhasználatra való leírása zeneműveknél sem tekinthető többszörözésnek, de az ily példány áruba bocsájtása gyakorlatunk szerint már bitorlási cselekmény.

A gépi többszörözés a Szjt. alkotásakor hangjegyek nyomása, ezt helyettesítő lemásolás, továbbá óraművek, játékszerek és sípládák hengereinek gyári készítése által történt. Azonban már 1899 óta, amikor Verdi Brüsszelben a fonográf útján való többszörözés ellen kedvező ítéletet kapott, úgyszólván az egész kontinensen élénk viszály tárgyává lett az a kérdés, hogy az újonnan feltalált vagy alkalmazott géphangszerek (fonográf, grammofon) többszörösí- tése és az általuk való nyilvános előadás bitorlás-e vagy nem ?

10*