Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - II. Fejezet. Zeneművek

148 45. §. Zenemüvek. A grammofon-kérdés két nagy érdek összeütközéséből keletkezett. A zeneszerzők, sőt kiadók szerzőjogi érdeke az, hogy műveiket gépies többszörözések és előadások útján ne lehessen kárukra közkinccsé tenni. A hangszerkészítők ipari érdeke viszont az, hogy az újonnan feltalált géphang­szerek gyártása felvirágozzék, ami egyes országokban, mint pl. Svájcban és Németországban jelentékeny közgazda- sági tényező. E két országban, sőt már az 1886. évi berni egyezményben is úgy dőlt el a géphangszerek kérdése, hogy az efajta erőművi készülékek útján bitorlás nem követhető el. Németországban az 1901. évi törvényalkotásakor egyenes kifejezést nyert azonban az is, hogy a NB. Szjt. alapelvét (a szerző és műve jogvédelme) ez a rendelkezés megzavarja. E kivétel tehát csakis egy nevezetes iparág érdekében tett kivételes és ideiglenes rendelkezésnek tekintendő. A kancellár utasítást is kapott arra, hogy a berni egyezmény megfelelő rendelkezésének megváltoztatására törekedjék. Erre nézve az 1908. évi megelőző nemzetközi tanácskozás tervezetében már föl is van véve a berni egyezmény megfelelő módosítása. Hazánkban a kérdés a szerzőjogi szakértő-bizottságnak 1908. jan. 21-diki egyhangúlag hozott szakvéleményével szintén eldöntöttnek tekinthető. E vélemény szerint ami a grammof on, fonográf, ariszton és zenemű-hangszerekben használt s a zenemű tartalmát bár le nem olvasható jegyek­ben tartalmazó lemezeket, hengereket és lapokat illeti, ezek mint a zenemű kétségtelen gépi többszörözései, a szerző beleegyezése híján a bitorlást megállapítják. Annál is inkább, mivel a Szjt. a gépi többszörözést nem kötötte a hang­jegyek többszörözéséhez. És mert a szerző művének a nyil­vánosságra való közvetítése, — amely díjának forrása is — a grammof on szerű készülékek útján sokkal közvetlenebbül történik, tehát jogaira nézve is sokkal hátrányosabb lehet, mint a hangjegy útján való közvetítés, ahol még más, mű­vészi személyek, énekesek és zenészek közvetítésére is szük­ség van. A géphangszerek és efféle sokszorosító készülékek külön­böző fajtáira nézve 1. a 63. s köv. lapon a a)—f) jegyzetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom