Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek

136

írói müvek.

többszörözvék, de terjesztésük a szerző kizárólagos forgalomba hozatali jogát sérti. Amilyenek lehetnek pl. a külföldön jogosan lefordított és többszörözött, de Magyarországban jogtalanul terjesztett művek.

A Szjt. 23. §-ának ez az ellentmondása kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy az idegen jogok recipiálásánál a rendszer mennyi óvatosságra kötelezi a törvényhozókat.

Az 1901. évi NB. Szjt. az 1870. évi törvény e rendszerétől eltért s a 25. §-ban foglalt szerkezeti hibát is úgy javította ki, hogy a mű »iparszerű« terjesztési jogát egyáltalán a szerző általános joga közé sorozta, amiáltal a magán-terjesztés ártatlan esetei, amilyenek a könyv kölcsönadása stb., a bitorlás esetei közül kiestek.

Az O. Szjt. 23. §-a szintén az üzletszerű terjesztést (zu verbreiten) tette a szerző általános jogává.

2. A 23. §. gyakorlati alkalmazása a bíráskodásban természetesen ingadozásokat mutat. Mivel e §. a szándékos üzletszerű terjesztés (forgalomba hozatal) eseteit kimeríti, ellenben a nem üzletszerű és gondatlan terjesztés esetei a 19. §. alá esnek, a bírói ítéletek mind a két szakaszra hivatkoznak és a terjesztő, rendesen tehát a kereskedő gondatlanságát lehetőleg a szándékosság ismertető jeleivel ruházzák fel, vagy pedig a 23. §-ra való tekintet nélkül az 5. és 19. §. alapján a gondatlan terjesztést is egyenesen sújtják. Amely utóbbi jobban meg is felel a törvény rendszerének.

A könyvkereskedésben egyébiránt a kereskedőt a gyakorlat nem kötelezi különös gondosságra ; ellenben ha a példányokon látható, vagy szóval, avagy levélben közölt figyelmeztetésre a terjesztő nem hajt, a bíróságok rendesen a szándékos elárusítást állapítják meg.

A terjesztés nem üzletszerű eseteit, amilyen a példányok kölcsönadása, felolvasása stb. a magyar gyakorlat nem üldözi. Ugyanígy a kölcsönkönyvtárakat sem tekintik a mű jogtalan terjesztésének. Általában csak a példányoknak vétel, vagy ingyen való szétosztása az a forgalomba helyezési cselekmény, amelyet gyakorlati életünk tiltottnak tekint.

Az a cselekmény, amellyel a jogtalan többszöröző (kiadó) a példánykészletet a könyvkereskedőnek átadja, tehát for-