Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek

23. §. Árusítás mint bitorlás.

135

Í szerzőnek, vagy jogutódjának megtéríteni köteles és a

19. §-ban megállapított büntetéssel sujtatik.

Az üzletszerű terjesztésre szánt példányok a 21. §. értelmében akkor is elkoboztatnak, ha a terjesztőre a < szándékosság ki nem derül.

1. Az üzletszerű áruba bocsájtás, eladás, vagy más úton terjesztés (valamennyi szándékosan) jogkövetkezményeiről külön intézkedő 23. §. az 1., 5. és 19. §-okkal világos ellentétben áll és sajátszerü elvétés útján került a törvénybe.

A magyar Szjt. mintája ugyanis az 1870. évi NB. Szjt. volt, de ez utóbbi általánosságban csak a jogtalan többszörözést és utánnyomást büntette. Kivétel gyanánt büntette 25. §-a szerint a jogtalanul többszörözött mű szándékos és üzletszerű elárusítását, eladását vagy más módon való terjesztését is, még pedig a birodalom (akkor még csak északnémet szövetség) területén kívül is.

A magyar Szjt. készítésénél azonban a többszörözés, a közzététel és a forgalomba helyezés, tehát mindenféle terjesztés esetei is, ellentétben a német törvény módszerével, már az 1., 5. és 19. §. általános tilalmai és jogkövetkezményei alá kerültek. Az üzletszerű elárusítás stb. eseteinek külön szankciója tehát fölöslegessé vált. A ném. bir. törvény átvételénél azonban, a rendszer megbolygatására való tekintet nélkül, annak 25. §-át is átvette a törvényhozás, ami által ellentétbe került a maga javított rendszerével.

Fokozta az ebből keletkezett ellentmondást az, hogy a Szjt. 23. §-ában csak a szándékos terjesztési (forgalomba hozatali) cselekmények vannak sújtva, holott az 5. és 19. §-ok világos rendelkezése szerint a forgalomba hozatal gondatlanságbeli esetei is a teljes megtorlás következései alá esnek. Az alkalmazás nehézségei tehát nyilvánvalók.

Azonkívül úgy az 1870. NB. Szjt. 25. §-a, mint a magyar Szjt. 23. §-a egybehangzólag csakis a törvény tilalma ellenére többszörözött mű példányainak szándékos terjesztését üldözi, amiáltal betű szerint való magyarázat mellett kiesnének a védelem alól az oly művek, amelyek jogosan