Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
IV—22. §. Büntetések. 133 irodalmi dolgokkal foglalkozásánál fogva tudnia kellett, hogy ilyen létezik. Ennélfogva alperes cselekménye a Szjt. 19. §-a értelmében lévén megbírálandó, ugyanő felperes részére kártérítésre kötelezendő és pénzbüntetéssel büntetendő volt . . . A kártérítés mennyisége a közös szakértők véleménye alapján lett 30 forintban megállapítva, mely szerint egy alkalmas zenemelléklet 30 forintért szerezhető, ez összeg tehát felperestől elvonatván, ez neki mindenesetre kárát képezi, ennél nagyobb kárt azonban felperes ki nem mutatott. (1889: 2866. sz.) 2. Megtakarított tiszteletdíj mint gazdagodás. Győri T. : Minthogy alperes felperesnek költeményét az »E. és Vidéke« lapnak . . . tárcájában anélkül tette közzé, hogy ezért díjat fizetett volna, a megtakarított szerzői díjjal pedig, arra való tekintettel, hogy a hírlapok jövedelmei a lapkiadót ületik s ekként a költségek is azt terhelik, alperes kiadó gazdagodott : a kir. ítélőtábla gazdagodás tényét alperes terhére a Szjt. 29. §-a értelmében meg- állapítandónak találta. C. : Hh. (1900 : 110. sz.) 3. Kár és gazdagodás különbsége. Tiszteletdíj elvonása. Budapesti tsz. : ... A kártérítéshez való jog terjedelmét illetőleg a tsz., ezen kérdés a Szjt. 19. §-a alapján lévén eldöntendő, nem fogadta el felperes azon érvelését, mintha e címen felperesnek azon összeghez lenne feltétlenül joga, mellyel alperes gazdagodott. A hivatkozott szakasz ugyanis »kártérítésről« intézkedik, tehát azon kárról, mely a szerzőnek okoztatott. Vüágos ebből, hogy ezen kár összegének feltétlenül nem kell a bitorló gazdagodásával egyeznie. A tsz. a meghallgatott szakértők egyhangú véleményét fogadta el, mely szerint felperes kára csakis azon »honorárium« elmaradásában állott, melyet az A—C. alattiakért nyerhetett volna, a szerző materiális érdeke rendszerint a honoráriumban jutván kifejezésre. A kiadó tevékenysége eredményeként előálló nyereség ezen tevékenység új gyümölcse lévén, ehhez szerzőnek, mint ki üyen tevékenységet nem fejtett ki, joga nem lehet, a forgalomba helyezéshez való jogára nézve pedig már a honoráriumban nyerte meg a megfelelő egyen- értéket. C. : A bitorlásnak és a kártérítési kötelezettségnek megállapítására és alperesnek 2800 K erejéig marasztalására nézve az első- bíróság ítélete indokaiból hh. (1901 : 1890. sz.) 4. A kártérítés kiszámítása. Budapesti tsz. : ... A kártérítés mérvénél a szakértők többségének véleményét vette irányadóul, mely szerint a tényleges kár, illetőleg elvont haszon az az összeg, amit alperes a levelezőlapok eladásából bevett. Minthogy a begyült adatok szerint 17.610 db lón nyomatva, • a zárgondnoki jelentés szerint pedig 7.206 db lón lefoglalva és zár alá véve, tehát 10.404 darab jelentkezik eladottnak.
