Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
128 írói műveli. nos előadás esete, de a többszörözésnél is előfordulhat, ha a készletet a tettes még nem helyezte forgalomba, vagy éppen csak az első példányt készítette el. (22. §.) Lehet viszont az is, hogy a bitorló nem esik semmi büntetés alá, mert gondatlanság sem terheli és a maga gazdagodása erejéig mégis kénytelen a szerző kárát megtéríteni. (19. §. vége.) Kártérítésnek egyébiránt csak ott és abban a mértékben van helye, ahol a törvény azt megállapítja. Olyan esetekben, amikor a jogtalan cselekedet nem bitorlás, de mégis büntető vagy egyedül magánjogi jogsértést állapít meg, {ilyenek általában a csalárd cselekmények), a megfelelő kártérítés a rendes magánjogi úton kereshető. A kártérítés összegének bírói gyakorlatunk szerint nem szükséges a bitorló gazdagodása összegével megegyeznie, mivel a törvény a jogosítottnak okozott kárt és a bitorló gazdagodását tisztán megkülönbözteti. A felelősség mértékéhez képest tehát vagy ez, vagy az nyomozandó ki. A kártérítésért való felelősség és annak mértéke a jogsértő cselekmények különböző fajai szerint különbözik. a) A teljes kártérítés (a törvény szavai szerint csakis kártérítés) a valóságos kárra és az elmaradt haszonra terjed ki. Megtéríteni tartoznak a szándékosan és gondatlanságból elkövetett bitorlás eseteiben a tettes és felbujtója egyetem- legesen. A többi részest vétség megállapítása esetében szintén az egyetemlegesség terheli. Teljes kártérítésnek a 19., 20., 23., 45., 55., 57., 65., 67. és 75. §. eseteiben van helye. A kár megállapítása tekintetében a törvény csak a jogosulatlan előadásoknál (58. §.) jelöli meg a kiszámítás alapját. Az tehát más esetekben a 29. §. szerint a bíró belátására van bízva. A többszörözés és forgalomba helyezés eseteiben a jogosulatlanul többszörözött és elkelt példányok száma és ára az a két adat, amiből bíróságaink a szerző (jogutódja) kárát kiszámítják, feltéve, hogy a bírósági szakértők ezt az alapot jelölik meg. Ilyen esetekben, ha a jogosult (felperes) a maga kiadásának bitorlása miatt perel, a kárösszeg egyenlő a bitorló
