Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
19—22. §. Büntetések. 129 által eladott példányok számának és a .felperesi kiadás áregységének szorzatával. Amiből csak az ingyen példányok vonhatók még le. Ha ellenben a szerző maga adta ki művét, az előbbi összegből helyesen vonható le 40—50% bizományi dij, amelyet a szerző a maga kiadásánál a bizományosnak (könyvkereskedő) elfizetett volna. Minden más esetben : nevezetesen ha a jogtalanul forgalomba hozott példányok száma nincs megbízható módon bizonyítva, továbbá ha még kiadatlan mű jogtalan kiadásáról, hírlap útján való bitorlásról vagy pusztán jogtalan közzétételről van szó : a szerző kárát gyakorlatunk az elvont tiszteletdíjban szokta megállapítani. A kármegállapítás rendesen szakértők által történik, mivel a károk kérdése nem tartozik a 31. §. szerint felállított állandó szakértő bizottságok hatáskörébe. E kettős szakértői eljárás egyébiránt a szerzőjogi pereket nehézkesekké, bonyodalmasakká és drágákká teszi. A gyakorlatban hátrány mutatkozik abban is, hogy a bíróságok a kár megállapításánál rendesen a perbenforgó hivatáskörből veszik a szakértőket. Pl. írói perekben írókat, zeneművészeti perekben zenészeket, kiadói perekben kiadókat hallgatnak meg, ami sok esetben az illető hivatáskörbeli nézetek, talán fennforgó érdekeltségek méltatlan érvényesülésére vezet. A bíróságok helyesen teszik, ha a szakértők megválasztásánál a szerzők és kiadók, a zeneműkereskedők és zeneszerzők, a képzőművészek és műkereskedők vagy társulatok köréből vegyesen állítják össze a kárbecslő bizottságot, amint ez az állandó szerzőjogi bizottságnál is gyakorlatban van. - . Gyakorlatunkban eddig nem volt szokásban,, de a Szjt. nem zárja ki, hogy a szerző pénzben .kifejezhető: egyébnemü kárai megtérítését is követelhesse. Ilyen kárai lehetnek akkor, ha a bitorlás írói reputációját megrontotta, másokkal összeütközéseket okozott neki; szerkesztői állását elvesztette és így tovább. A Szjt. 29. §-a szerint a bírónak adott tágkörű felhatalmazás nemcsak megengedi, de kívánatossá is teszi, hogy a jogaikban sértett felek erészben megfelelő bírói gyakorlat kiképzésére adjanak módot. Nincs Dr. Kenedi Géza : A magyar szerzői jog. 9
