Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)
Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek
124 írói müvek. állapítható, büntetésnek nincs helye, ami a 19. §. 3. bekezdésében fölöslegül ki is van fejezve. b) A büntetés legnagyobb mértékét a Szjt. 19. §-a kisebbre tette, mint általában a Btk. Kiszabásánál azonban a Btk. általános rendelkezései alkalmazandók. A pénzbüntetés minden tettesre külön, tehát egyetemleges felelősség nélkül szabandó ki. A helyettesítő fogház megállapításánál a 2—20 korona összeget helyettesítő egy nap megfelel a Btk. 53. §-ának. c) A kiszabott pénzbüntetés hovafordítása tekintetében, mely az ítéletben állapítandó meg, a törvény nem rendelkezik. Ellenben itt is alkalmazást nyer az 1887 : VIII. t.-c. helyére lépett 1892 : XXVII. t.-c. 3. §-a, mely a kir. bíróságok által megállapított pénzbüntetéseket az igazságügyminiszter kezelésébe adja a »büntetéspénzek orsz. alapjába« való bekebelezés és annak céljaira (letartóztatási intézetek építkezései, javító-intézetek, rabsegélyezés) fordítása végett. E törvény végrehajtását az 1893. évi 4185. sz. igazságügyi min. rendelet szabályozza. (RT. 455.) c) A kísérletre nézve a Szjt. 22. §-a a Btk.-nek általános rendelkezéseit lényegesen módosítja. A Btk. ugyanis csak szándékos cselekmények kísérletét ismeri, ellenben a Szjt. a »többszörözés megkísérlésének« cselekményét megkülönböztetés nélkül jelöli meg, tehát a gondatlan bitorlás kísérletét is ismeri. Büntetni a Szjt. szerint ugyan sem ezt, sem a szándékos kísérletet nem lehet, ellenben a sértett szerző (utódja) ebben az esetben is ítéletben kérheti az elkészült részek és készülékek elkobzását. Erre irányzott per esetén természetesen mindezek előre való lefoglalásának is helye van. A kísérlet cselekményei egyébiránt a Btk. 65. §-a szerint állapítandók meg. A cselekmény, mellyel a vétség véghezvitele megkezdetett, de be nem végeztetett, kísérlet. Ily cselekménynek kell tekinteni a többszörözésnél mindazt, ami a kézirat (ábrázolat stb.) többszörözési készületeihez tartozik. Tehát a megkezdett szedést, mintázást, fénymásolást, grammofonlemezre való bekarcolást stb.
