Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Az 1884: XVI. törvénycikk rendszeres magyarázata, valamint a vele egybefüggő törvények és rendeletek (Budapest, 1908)

Első rész. Anyagi jog - A szerzői jogról - I. Fejezet. Írói művek

19—22. §. Büntetések.

123

Az O. Szjt. az 57. §-ban nemcsak az okozott károk, hanem a sértettet ért keserűségek és más személyes hátrányok fejében is felhatalmazta a büntető bírót a sértett kívánságára a pénzbüntetés mellett »arái^Tos pénzösszegből« álló, tehát összeg szerint nem korlátolt elégtétel (itt Entschädigung) megállapítására.

2. A büntetés. A Szjt. a bitorlási cselekmények közül csak a szándékosan és gondatlanságból elkövetett cselekményeket (és nem magát a bitorlás jogi tényét) sújtja büntetéssel. Még pedig pénzbüntetéssel a min. javaslat indokai szerint azért, mert a bitorlás rúgóját rendszerint a kapzsiság képezi, melyre a pénz birság a legjobb büntetés és mert másrészt a bitorlás elkövetése sem oly erkölcsi romlottságot, sem oly törvényszegést nem állapít meg, hogy figyelemmel rendes elkövetőinek társadalmi állására is indokolható lenne a szabadságvesztésnek első sorban való alkalmazása. Ezt az indokolást a képviselőház igazságügyi bizottsága azzal a kétségtelenül helytállóbb indokokkal helyettesítette, hogy a büntetés oka egyáltalán a bitorló cselekmények csalárd természete és az, hogy a magánjogi védelem a bitorlásokkal szemben elégtelennek mutatkozik. Ez az utolsó indok a gondatlanság eseteire vonatkozik.

Nem kívántatik meg azonban a büntetéshez sem a többszörözött példányok terjesztésének célzata. A törvényjavaslatból a képviselőház az erre vonatkozó tételt szándékkal hagyta ki.

A bitorlás üldözésének fórumává a törvény mindenben a polgári törvényszékeket tette, noha maga a vétség természeténél fogva a Btk.-nak a vétségekre vonatkozó általános rendelkezései szerint ítélendő meg, feltéve, hogy7 a Szjt. eltérőleg nem intézkedik. Ez a 20. §. utolsó bekezdéséből következik. E pontban a törvény ugyan az »általános jogelvekről« intézkedik, de nem lehet kétséges, hogy itt a büntetésre a Btk. általános rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Szjt. és a Btk. eme viszonyából a bitorlási cselekmények büntethetőségére nézve következik :

a) Ott, ahol sem szándékosság, sem gondatlanság meg nem