Nagy Benő - Wámoscher Endre: A magyar szabadalmi jog zsebkönyve (1931)
VIII. Fejezet. A bitorlások és a büntetések
123 59. g. A jelen törvény H. és 58. §-aiban említett kártérítési, továbbá a szabadalom tulajdonjoga iránti perek, valamint — öröklési vitás kérdéseknek kivételével — szabadalmakra vonatkozó vitás kérdések, amelyek a jelen törvény szerint a szabadalmi hatóságok hatáskörébe utalva nincsenek, a törvényszéknek hatáskörébe tartoznak. 1912. LV. l.-c. 6. §: Az 1895: XXXVII. t.-c.59. §-ában említett kártérítési perekben bírói hatáskörre nézve a .polgári peres eljárás általános szabályai alkalmazandók. Joggyakorlat. A szabadalom tulajdonjoga iránti kereset érdemileg bi- ráltatott el, habár a szabadalmi törvény 59. §-ának indokolásából az látszik megállapíthatónak, hogy csupán átruházás esetében tartozik e kérdés a rendes bíróság hatáskörébe, míg ellenben a szabadalmi törvény 5. és 6. §-ai alapján indított tulajdonkeresetek felett is a szabadalmi bíróság volna hivatva dönteni. (K. 1123/1920. szám.) A szabadalmak megvonása és megsemmisítése iránt felmerült kérdések feletti döntés kizárólag a szabadalmi törvényekben meghatározott bírói hatóságokat illetvén, a rendes bírói hatóságok hatáskörén kívül esik a már szaba dalmazott találmányok újsága felett akár közvetlenül akár közvetve határozni. (K. 640/903. sz.) A m. kir. Kúriának a jogkárosító gyakorlására vonatkozó elvi jelentőségű határozataiban kimondott jogelv szerint, az aki jogával jóhiszeműen él, az ezzel okozott kárért álta'ában véve nem felelős. Minthogy pedig az 1895: XXXVII. t.-c. 53. §-a értelmében az alperesnek a zárlat kéréséhez joga volt, kártérítési felelősséggel csak abban az esetben tartozik, ha eljárásában rosszhiszeműség vagy vétkes gondatlanság állapítható meg. A perben a felperes vitatta ugyan, hogy az alperes a feljelentés megtételénél rosszhiszeműen járt el, de az általa erre nézve felhozott ténykörülmények a rosszhiszeműség megállapítására nem alkalmasak, mert abból, hogy az alperes a zárlat elrendelé
