Nagy Benő - Wámoscher Endre: A magyar szabadalmi jog zsebkönyve (1931)
Előszó
5 intézkedéseket azonnal foganatosítani kell. A gyors bírói intézkedéssel általában meg lehet akadályozni azt, hogy a jogtalanul előállított tárgyakat és a bitorlás végrehajtására szolgáló készülékeket és eszközöket elrejthessék, s ezeknek folyományaképen azt is, hogy a bitorlást folytathassák. A bűnvádi eljárásnak súlypontja tehát — a fent előadottakra tekintettel — a most tárgyalt előzetes bírói intézkedésen nyugszik. A Törvénykezés egyszerűsítéséről szóló (Te.) 1930: XXXIV. t.-c. életbeléptetése folytán felvetődik a kérdés, hogy a törvény 121. §-ának, a büntető parancsra vonatkozó rendelkezése nem hat-e ki a szabadalmi törvényben szabályozott különleges eljárási módokra? Ugyanis a hivatkozott szakasz értelmében büntető parancsot kell kibocsátani, tehát a terheltre előleges tárgyalás nélkül kell büntetést kiszabni (Bp. 533. §.), ha a bíróság a feljelentés alapján pénzbüntetés alkalmazását találja megfelelőnek. E rendelkezés szerint a törvény a bíróságnak mérlegelési lehetőséget csak szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény esetében ad, míg pénzbüntetéssel büntetendő cselekménynél a büntető parancs kibocsátását kötelezővé teszi. A bitorlás büntetéséül a törvény pénzbüntetést állapít meg, tehát az említett §-t alkalmazni kellene, s így az előzetes bírói intézkedések mellőzésével, büntető parancsot kellene kibocsátani. Ennek következménye feltétlenül az volna, hogy a terhelt a feljelentésről tudomást szerezve, a tárgyalás tartása iránti kérelmének előterjesztésére rendelkezésére álló 15 nap alatt, úgy a
