Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Az iparjogvédelem szakembereiről
sor - az egészében és részeit tekintve egyaránt - szocialista jellegű szabadalmi és védjegyjogunk megalkotására. Az új törvények messzemenően figyelembe veszik gazdasági és társadalmi viszonyaink jelenlegi helyzetét és további fejlődésének irányait, a széleskörű nemzetközi együttműködésünkből eredő kötelezettségeket, valamint tekintettel vannak hagyományainkra és tapasztalatainkra egyaránt. Hatályos törvényeink meghatározzák az iparjogvédelmi szakemberek tevékenységének szabályait is. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény alapján szabadalmi ügyekben az Országos Találmányi Hivatal, a Budapesti Fővárosi Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság jár el. A törvény 33. §-a az Országos Találmányi Hivatal hatáskörébe utalja a szabadalom megadásával, a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapításával, a szabadalom megsemmisítésével, a nemleges megállapítással, a szabadalmi leírás értelmezésével, végül a szabadalmak fenntartásával és nyilvántartásával kapcsolatos ügyeket. Ezeknek az ügyeknek az a közös jellemzője, hogy lényegében azonos műszaki és jogi kérdések vizsgálatára irányulnak. A törvény szerint a Hivatal a hozzá tartozó szabadalmi ügyekben - a törvényben szabályozott eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit alkalmazza. A 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM. számú együttes rendelet alapján az Országos Találmányi Hivatal csak az úgynevezett kontradiktórius ügyekben - a felszólalási, a megsemmisítési és a nemleges megállapítási eljárásban-, valamint a szabadalmi leírás értelmezése során jár el tanácsban. A tanács elnökből és két tagból áll, akiket az Országos Találmányi Hivatal elnöke a Hivatal dolgozói közül jelöl ki. A tanácstagi kijelölést a jogszabály nem köti feltételekhez. Mégis - a korábbi gyakorlatnak megfelelően - az iparjogvédelmi szakvizsgával vagy azzal legalább egyenértékű képesítéssel és megfelelő hivatali gyakorlattal rendelkező dolgozókat jelölték ki tanácstagokká. A tanácsban az ügyek természetétől függő arányban vesznek részt a műszaki és jogi képzettségű tagok. Az Országos Találmányi Hivatal súlyt fektetett arra, hogy az új törvényt az ügyintézők a hatálybalépés előtt kellően megismerjék. Ezt a célt szolgálták a joganyagot feldolgozó előadások és konzultációk. Az új jogszabályok alkalmazására való áttérést a megfelelő felkészülés, valamint a jelentkező kérdések folyamatos tisztázása eredményesen biztosítja. Az 1969. évi II. törvény 58. és 66. §-a értelmében a Budapesti Fővárosi Bíróság kizárólagos hatáskörébe és illetékessége alá tartozik az Országos Találmányi Hivatal határozatainak megváltoztatására irányuló nemperes eljárás, valamint a kényszerengedély- lyel, az igénybevétellel, az előhasználati joggal kapcsolatos és a bitorlás miatt indított peres eljárás. A Budapesti Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akik közül két tag felsőfokú műszaki vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik. A törvény megszüntette a bíróság összetételére vonatkozó korábbi rendszert, az eljátó műszaki tagok is bírói kinevezést kapnak. A Legfelsőbb Bíróság - az általános szabályok szerinti összetételű tanácsban - a Budapesti Fővárosi Bíróság határozatai ellen irányuló fellebbezések ügyében jár el. A védjegyről szóló 1969. évi IX. törvény a védjegyügyek fórumrendszerét az új szabadalmi törvényhez hasonlóan alakította ki. A törvény 20.§-a értelmében az Országos Találmányi Hivatal hatáskörébe tartoznak 79
