Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Az iparjogvédelem szakembereiről
a védjegy lajstromozásával, megújításával, az oltalom megszűnésének megállapításával a védjegy törlésével, a nemleges megállapítással, valamint a védjegyek nyilvántartásával kapcsolatos ügyek. A Hivatal - a törvényben meghatározott eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jár el. A 2/1970.(VII. 1.) OMFB-IM. számú együttes rendelet alapján a törlési, a használat hiánya miatti megszűnés megállapítására irányuló és a nemleges megállapítási eljárásban háromtagú tanács határoz. A törvény 37. és 46.§-a értelmében az Országos Találmányi Hivatal határozatának megváltoztatására irányuló nemperes eljárás és a védjegybitorlás miatt indított peres eljárás a Budapesti Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik. A védjegyügyekben eljáró - három hivatásos bíróból álló - tanács tagjainak nem kell műszaki képesítéssel rendelkezniük. A Budapesti Fővárosi Bíróság határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket a Legfelsőbb Bíróság az általánosan előírt összetételű tanácsban bírálja el. Iparjogvédelmünk szocialista kodifikálásának befejezése, a mintaoltalom új szabályainak megalkotása a közeli jövő feladatát képezi. Üj szabadalmi és védjegyjogszabályaink kiterjedt képviseleti jogkört biztosítanak a szabadalmi ügyvivők számára. Ugyanakkor szakítanak azzal a megoldással, amely szerint korábban szabadalmi és védjegyügyekben meghatalmazottként csak ügyvéd vagy szabadalmi ügyvivő járhatott el. Az 1969. évi II. törvény az Országos Találmányi Hivatal előtti eljárásban a képviselet valamennyi formáját lehetővé teszi. A törvény 36.§-a alapján azonban a Hivatal indokolt esetben - az ügy műszaki vagy jogi bonyolultságára tekintettel - elrendelheti, hogy a fél képviselőként vagy társképviselőként szabadalmi ügyvivőt illetőleg ügyvédet bízzon meg. Külföldi személy csak képviselő - szabadalmi ügyvivő, ügyvéd vagy arra jogosult más személy - útján járhat el az Országos Találmányi Hivatalnál folyó szabadalmi eljárásban. A Budapesti Fővárosi Bíróság illetőleg a Legfelsőbb Bíróság elé tartozó szabadalmi ügyekben és perekben - a törvény 63. és 66. §-ában foglalt rendelkezések alapján - a Polgári Perrendtartásban megjelölt képviselőkön kívül szabadalmi ügyvivő is eljárhat meghatalmazottként. Az 1969. évi IX. törvény 22., 43. és 46. §-a a védjegyekkel kapcsolatos nemperes és peres eljárásokban a szabadalmi ügyvivőknek ugyanolyan képviseleti jogkört biztosít, mint az új szabadalmi törvény. Hatályos szabadalmi és védjegyjogszabályaink a szabadalmi ügyvivői képviseleti jogosultság körének modern, a szakszerűség követelményét is szem előtt tartó meghatározását tartalmazzák. Ugyanakkor az ügyvivői működést szabályozó 1/1957. (X. 8.) OT. számú rendelet felett eljárt az idő. Az ügyvivőképzést - elsődlegesen a vizsgaanyagot - az új iparjogvédelmi szabályokhoz szükséges igazítani. A rendeletnek jelenlegi viszonyaink között az a legfőbb fogyatékossága, hogy az ügyvivői működés szervezeti feltételeit kellőképpen nem rendezi, nem követi a társadalom szocialista fejlődése során végbement változásokat. Az egyensúly megteremtésének igénye a szabadalmi ügyvivői működés egészét átfogó új jogszabály kibocsátását tűzi feladatul. Az elmúlt hetvenöt esztendő fejlődésének és eredményeinek ismerete alapot teremt arra, hogy az iparjogvédelmi szakemberek optimista várakozással tekintsenek a jogterület további alakulása, hivatásuk jövője elé. 80
