Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Az iparjogvédelem szakembereiről
az írásbeli megrovás, az egy hónaptól két évig terjedő eltiltás az ügyvivői működéstől, valamint a jogosítvány megvonása. Első fokú fegyelmi hatóságként az Országos Találmányi Hivatal elnökének vagy helyettesének elnökletével alakított fegyelmi tanács jár el. Négy tagját - közülük kettőt az Országos Találmányi Hivatal tanácsának tagjai, kettőt pedig a szabadalmi ügyvivők sorából - az elnök jelöli ki. A szabadalmi ügyvivők másodfokú fegyelmi hatósága az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. A szabadalmi ügyvivők 1949-ig kizárólag magánirodákban fejtették ki működésüket. A 4.199/1949 (VIII. 13.) Korm. számú rendelet a Találmányokat Értékesítő Vállalatot feljogosította arra, hogy - ügyvédi vagy szabadalmi ügyvivői képesítésű dolgozói útján - az iparjogvédelmi hatóságok előtt feleket képviseljen. A rendelet előírta, hogy az állami tulajdonban vagy állami rendelkezés alatt álló vállalatok iparjogvédelmi ügyekben kizárólag a Találmányokat Értékesítő Vállalatnak, külföldi képviseletre pedig e vállalat útján adhatnak megbízást. Az iparjogvédelmi ügyekben képviseletre jogosult állami szerv jelenleg a Licencia Találmányokat Értékesítő Vállalat szabadalmi főosztályaként, Danubia Szabadalmi Iroda néven működik. A szabadalmi ügyvivők száma - az igények és a megfelelő utánpótlás hiányában - a fel- szabadulást követő években tovább csökkent. Az ügyvivői nyilvántartások 1958-as rendezésekor mindössze tizenhét főt vettek fel a névjegyzékbe. A népgazdaság szükségleteinek jelentkezésével és a szabadalmi ügyvivőképzés megszervezésével párhuzamosan a létszám folyamatosan emelkedett. 1960-ban már huszonkilenc, 1965-ben negyvenkettő, 1970-ben pedig már százhét szabadalmi ügyvivő működött. Az 1970-ben működő ügyvivők közül a felszabadulás előtt heten, 1958-ig pedig kilencen szereztek jogosítványt. Az utolsó öt esztendő kiugró fejlődésében kétségkívül szerepet játszott az a tény, hogy 1967-1968-ban, majd 1968-1969-ben az Országos Találmányi Hivatal és a Mérnöki Továbbképző Intézet két szabadalmi ügyvivői tanfolyamot szervezett, első ízben biztosítva ezáltal a szabadalmi ügyvivői vizsgára való intézményes felkészítést. Az első tanfolyamon főleg gépészmérnökök, a másodikon pedig elsősorban vegyészmérnökök és vegyészek vettek részt. A harmincöt fős csoportok számára rendezett tanfolyamon - a szabadalmi ügyvivői vizsga részeinek megfelelő témacsoportosításban - két félévre bontva, félévenként mintegy száznyolcvan óra elfoglaltsággal sajátították el a hallgatók a vizsgaanyagot. Az első félév előadásainak háromnegyedét a szabadalmi jog, míg egynegyedét a védjegy- és a mintaoltalmi jog töltötte ki. Az előadások elsődlegesen a gyakorlati ismeretek elsajátítását szolgálták. A második féléves előadások túlnyomó része a külföldi szabadalmi, védjegy- és mintaoltalmi joggal foglalkozott. Közel harminc ország joganyaga került ismertetésre. A tanfolyamok eredményességét igazolja, hogy hallgatóik - néhány kivételtől eltekintve - a szabadalmi ügyvivői vizsgát letették. Az utóbbi években nemcsak az ügyvivők képzése, de működésük is lényeges változáson ment át. A szabadalmi ügyvivők főként vállalati, intézeti munkaviszony keretében fejtik ki tevékenységüket. A magángyakorlatot folytató ügyvivők száma jelentősen csökkent. Számottevő magánpraxist 1969-ben már csak négy szabadalmi ügyvivő folytatott. A Danubia Szabadalmi Iroda - jól képzett ügyvivői útján - a bel- és külföldi ügyfelek képviseletének nagyobbik részét látja el. Jelentős ügyforgalmat bonyolít le az 1970. évtől a Budapesti Nemzetközi Ügyvédi Munkaközösség is, amelynél több szabadalmi ügyvivő áll alkalmazásban. A nagyobb vállalatok — iparjogvédelmi ügyeik vitelére — függetlenített munkakörben szabadalmi ügyvivőt foglalkoztatnak. Néhány nagyvállalatnak külön szabadalmi, 77
