Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Az iparjogvédelem szakembereiről
úgy kell megszerkeszteni, hogy a megoldásból meg lehessen ítélni a jelölt idegen nyelv- ismeretét. Ez a rendelet eredetileg megszabott feladatát - a szabadalmi bírák és ügyvivők egységes képesítését - csak az 1949. évi 8. számú törvényerejű rendelet hatályba lépéséig töltötte be, a szabadalmi ügyvivők képzésének azonban egészen 1957-ig alapjául szolgált. Az ügyvivői tevékenység jelenleg is hatályos átfogó szabályait a szabadalmi ügyvivők képesítéséről, működési jogosítványáról és fegyelmi szabályzatáról szóló 1/1957. (X. 8.) OT. számú rendelet tartalmazza. Az általános és különös részből álló szabadalmi ügyvivői vizsgát az Országos Találmányi Hivatal mellett szervezett vizsgabizottság előtt kell letenni. A szabadalmi ügyvivői vizsgabizottság elnöke az Országos Találmányi Hivatal elnöke. Kilenc tagjából négyet az Országos Találmányi Hivatal tanácsának tagjai, kettőt-kettőt a szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek közül, egyet pedig a vezetése alatt álló szerv dolgozói sorából a Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszter nevezi ki öt naptári évre. A rendelet szerint vizsgára csak belföldi egyetemen szerzett vagy honosított mérnöki oklevéllel rendelkező, fedhetetlen magyar állampolgárt lehet bocsátani. A mérnöki képesítésre vonatkozó előírást a gyakorlat áttörte, kivételes engedéllyel egyetemi végzettséggel nem, de hosszabb iparjogvédelmi gyakorlattal rendelkező személyeket is vizsgára bocsátottak. A vizsga általános részének tárgyai: a magyar szabadalmi jog a hatályos nemzetközi megállapodásokkal, az újítási és találmányi jogszabályok, a magyar védjegy- és mintaoltalmi jog a nemzetközi megállapodásokkal, továbbá a magyar polgári és büntető anyagi és eljárási jognak a szabadalmi ügyvivői működéssel összefüggő ismeretei. A vizsga Írásbeli része keretében a szabadalmi, valamint a védjegy- és mintaoltalmi jogból kell egy-egy feladatot kidolgozni. A szóbeli vizsgán eljáró bizottságba az elnök négy tagot hív meg. Annak, aki iparjogvédelmi szakvizsgát tett, a szabadalmi ügyvivői vizsga általános részének csak írásbeli feladatait kell megoldania, a szóbeli vizsga alól mentesül. A különös részbeli vizsgára az általános rész letételétől számított egy éven belül kell jelentkezni. A különös rész tárgyai: a fontosabb ipari országok szabadalmi, védjegy- és mintaoltalmi joga, a tisztességtelen versenyre és a szerzői jogra vonatkozó magyar szabályok és nemzetközi megállapodások, a társadalmi tulajdonnal összefüggő polgári és büntetőjogi szabályok, valamint az államigazgatási eljárás alapjai és az iparjogvédelmi illetékszabályok. írásbeli feladatot a külföldi jogból, továbbá a szerzői jog és a tisztességtelen verseny elleni jogszabályok köréből kell készíteni. A külföldi jogi feladat megoldásához nélkülözhetetlen az idegen nyelvtudás. A szabadalmi ügyvivői jogosítványt az Országos Találmányi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszter - az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke - adja ki. A jogosítvány átvételekor az ügyvivő esküt tesz. A rendelet értelmében az ügyvivői működési jogosultság a halállal, a cselekvőképesség elvesztésével vagy korlátozásával, a magyar állampolgárság elvesztésével, a lemondással, végül a jogosítvány fegyelmi úton való megvonásával szűnik meg. Fegyelmi vétséget képez az ügyvivői működéssel járó kötelezettség megszegése, az állami és társadalmi renddel szembenállást kifejező, illetőleg az olyan magatartás, amely az ügyvivőt a megbecsülésre vagy bizalomra méltatlanná teszi. Fegyelmi felelősségrevonásnak alapja az is, ha az ügyvivő bűntettet követ el. Fegyelmi büntetésként szabható ki a szóbeli feddés, 76
