Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Az iparjogvédelem szakembereiről
csának tagjai közül behívott két szakülnökből, a Legfelsőbb Bíróság pedig két hivatásos bíróból és az iparjogvédelmi tanács egy tagjából álló háromtagú tanácsban jár el. A Budapesti Fővárosi Bíróság - az 1958. évi 5. számú törvényerejű rendelet alapján - az iparjogvédelmi nemperes ügyeket ugyanolyan összetételben bírálta el, mint az iparjog- védelmi peres ügyeket. Ezt a megoldást - amely szerint az Országos Találmányi Hivatal dolgozói bíróként is eljártak - érte ugyan kritika, de ez elbírálás szakszerűsége nem esett kifogás alá. Az 1958-ban kialakult iparjogvédelmi fórumrendszer egészen az 1969. évi II. törvény hatályba lépéséig érvényesült. Az Országos Találmányi Hivatal tevékenységének jelentős részét képezte és képezi az újító- és a feltalálói mozgalom irányítása. Az e területet szabályozó jogi normák rendszere az elmúlt húsz évben mélyreható változásokon ment át, továbbfejlesztve a Hivatal ezirányú feladatait is. Az Országos Találmányi Hivatal feladatait és hatáskörét legutóbb a 2.048/1967. (VIII. 20.) Korm. számú határozat rendezte. A határozat szerint a Hivatal az iparjog- védelem országos hatáskörű hatósága és központi állami elvi irányító szerve, más szervekkel együtt kialakítja az iparjogvédelmi politikát. A határozat - az iparjogvédelmi hatósági és mozgalmi tevékenység irányának meghatározásán túl - a Hivatal feladatává teszi az iparjogvédelmi képzést és vizsgáztatást. Az Országos Találmányi Hivatal tevékenységének szakmai színvonala a kezdet éveiben jelentkezett káderproblémák és tárgyi nehézségek folyamatos megoldása illetőleg leküzdése után, de különösen az ellenforradalom leverését követően jelentősen emelkedett. Az érdemi feladatokat ellátó ügyintézők döntő többsége egyetemi képzettséggel, iparjogvédelmi szakvizsgával és idegen nyelvismerettel rendelkezik. 1960-tól a Hivatal huszonhét műszaki előadója tette le a szabadalmi ügyvivői vizsgát. A jelenlegi hivatali állományban tizenhatan rendelkeznek szabadalmi ügyvivői képesítéssel. Az Országos Találmányi Hivatal létszáma megalakulása óta - a feladatokhoz igazodva- többször változott. Jelenleg a feladatok szaporodása folytán a létszám növekvőben van. Az Országos Találmányi Hivatalnak az iparjogvédelmi jogszabályok előkészítésében is komoly szerepe van. Széles körű kapcsolatokat tart fent a szocialista országok hivatalaival, az egyetemes iparjogvédelmi szervezetek munkájában is elismert eredményességgel vesz részt. A felszabadulás óta a szabadalmi ügyvivők működésének szabályai két ízben változtak meg. A már érintett 11.080/1947. Korm. számú rendelet kimondta, hogy a szabadalmi ügyvivők a szabadalmi bírói és ügyvivői szakvizsga, valamint a szabadalmi ügyvivői különvizsga letételére kötelesek. A 30.800/1947. Ip. M. számú rendelet szerint a jelölteknek - a szabadalmi bírók számára is előírt ismereteken túl, a különvizsga anyagaként- a környező és a fontosabb ipari országok szabadalmi, védjegy- és mintajogából, a tisztességtelen versenyre és a szerzői jogra vonatkozó szabályokból, a kereskedelmi, váltó- cs csődjog alapjaiból és az iparjogvédelmet érintő részletszabályaiból, az államigazgatási és pénzügyi jog alapjaiból, valamint az iparjogvédelmi illetékszabályokból kellett számot adniuk. A különvizsgára a szakvizsga letételét követő egy éven belül lehetett jelentkezni. A külföldi szabadalmi, védjegy- és mintaoltalmi joggal, valamint a tisztességtelen versenyre és a szerzői jogra vonatkozó szabályokkal kapcsolatban egy-egy írásbeli feladatot is ki kellett dolgozni. A rendelet első ízben írta elő, hogy az írásbeli feladatot 75
