Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesító
Aló. számban hírt olvashatunk arról az elismerésről, melyet Morelli, az Unió Nemzetközi berni Irodájának igazgatója a magyar védjegyösszehasonlító módszerével kapcsolatban közöl. Az 1906. évi 27. számban jelentkezik először az évtizede tartó - tokaji probléma. Ugyanis „A tokaji szónak árujelzés gyanánt való használata a külföldön” dm alatt ezt a jelentős kérdést ismerteti, de ugyanezzel a témával találkozunk még a 42. számban is. Jelentős a 48. számban közölt tájékoztatás, mely szerint a Szabadalmi Hivatal elnöke szükségesnek látja iparjogvédelmi tanfolyam beindítását hazánkban is és ebben a tárgyban felhívást intézett az iparügyi intézetekhez, egyesületekhez, felsőbb ipariskolákhoz, hogy mielőtt e téren a kezdeményező lépéseket megtenné, megtudhassa e kérdéssel kapcsolatban véleményüket. Az 1907. évi 26. számban hírt kaptunk arról, hogy szabadalmak kiállítására kerül sor Debrecenben. (Lehetséges, hogy ez volt hazánkban az első találmányi kiállítás?) Az 1908. évi 2. szám ismerteti az ipari minták oltalmával kapcsolatos rendeletet, ugyanebben a számban hírt kaptunk arról, hogy a Budapesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi karán megkezdték az „Ipari tulajdon oltalmára vonatkozó jogok” című tárgykörből az oktatást. A 25. számban tájékoztatást kapunk arról, hogy a Szabadalmi Közlöny célszerűségi okokból az elkövetkezendő időben nem hetente, hanem havonta kétszel fog megjelenni. A 36. szám hírt ad arról, hogy a kereskedelemügyi miniszter a képviselőházhoz beterjesztette a Nemzetközi Unió kötelékébe való belépésre vonatkozó törvényjavaslatot. 1909. évi 2. szám a nemzetközi unió kötelékébe való belépésről szóló 1908. évi III. törvénycikk végrehajtási utasítását ismerteti. 1915. évben jegyzék kerül közlésre azokról az iparjogi törvényekről és rendeletekről, melyek a Szabadalmi Hivatal közel 20 éves fennállása alatt a Szabadalmi Közlönyben megjelentek. 1916. évi 6. szám közleménye szerint az új szabadalmi törvénytervezetet a hivatal elnöke benyújtotta a kereskedelmi miniszternek. A 19. számban már arról kaptunk hírt, hogy a Hivatal a harmadik tervezetet terjesztette a miniszter elé. 1918. december hó 1. szám, a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjaként tünteti fel a Közlönyt és első oldalán ismerteti a Magyar Népköztársaság kormányát. Az 1919-es esztendő egyes számaiban dokumentációt találunk arról, hogy a dicső Tanácsköztársaság ideje alatt a szociális termelési népbiztosság milyen rendeletekkel és milyen intézkedésekkel kívánta a találmányi területet is a nép kincsévé tenni és azt hazánk hasznára aktivizálni. Július hó 1-én jelent meg a 13. szám, mely ismertette a Népgazdasági Tanács 52-NT sz. rendeletét „A hasznos találmányok szabadalmazása iránti intézkedések” címen. Ugyanebben a számban került közlésre „A találmányok és műszaki eljárásokra vonatkozó gyári titkok nyilvánossá tétele” című 53. sz. NT. rendelet. Ezen rendelkezések jelentőségét, tartalmát e cikk keretén belül külön nem kívánjuk kihangsúlyozni, de történelmi jelentősége vitathatatlan. A történelmi változások következtében 1920. április 1-től kezdve a lap újból, mint a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal hivatalos lapja került kibocsátásra. 1921. február 1-től a „Magyar Királyi Szabadalmi Bíróság” hivatalos lapja a Közlöny. 1923. január 15-én ismertetésre került a kereskedelmi miniszter rendelete alapján a Hivatal elnökének hirdetménye, mely szerint a szabadalmi leírások kinyomtatását beszüntetik. A legutolsó kinyomtatott leírás a hirdetmény szerint 81037 volt. 187
