Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesító
Az 1926. évi 1. számban hirt kapunk arról, hogy a Japán Szabadalmi Hivatal elnöke látogatást tett a Szabadalmi Bíróságnál. A 10. szám ismerteti, hogy 1926. augusztus 28-tól szeptember 19-ig nemzetközi jellegű találmányi kiállítás lesz Budapesten. 1926. június hó 15-i 2. számban rövid megemlékezés van a Szabadalmi Közlöny 30 esztendős tevékenységéről. Az 1930. évi 10. szám megemlékezik arról, hogy április hó 22-én lajstromozásra került a 100000. szabadalom. E szabadalom tulajdonosa a Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamossági Részvénytársaság, Budapest, cég, Tárgya: „Fel nem cserélhető csavardugós biztosító”. Az 1931. évi 21. számban megemlékezést találunk Edison haláláról. Műszaki történelmi szempontból érdekesség ez a megemlékezés azért, mert megtudhatjuk azt, hogy Edison 31 bejelentést tett Magyarországon. A legelső szabadalmi bejelentése E-275 alapszámú volt. Tárgya: „Elektromos mérőkészülék”; a legutolsó bejelentésének tárgya: „Elektrolit alkalikus gyűjtőtelepek számára”. 1935. január hó 15-én hirdetmény jelent meg, mely a Szabadalmi Közlöny, valamint a Központi Védjegyértesítő árainak új megállapítását tartalmazza, ugyanakkor ismerteti azt a szomorú statisztikát is, hogy Közlönyre mindössze 30 vállalat, a Védjegyértesítőre pedig összesen 15 szerv vagy személy fizet elő és a szabadalmi leírásokat pedig senki sem vásárolja. Az 1936-os esztendő a visszapillantás éve volt, hiszen az 5. számban „Múlt és jövő” címen visszapillantást kapunk a Hivatal 40 éves működéséről. A 12. számban a Szabadalmi Közlöny jubileumáról emlékeznek meg, a 13. számban pedig részletes tájékoztatást kapunk az önálló magyar szabadalmi intézmény 40 éves fennállása alkalmából rendezett díszgyűlésről. 1937-től kezdve úgy a közzétett, mint pedig a megadott szabadalmak kihirdetése új formában, az akkori osztályozás rendjében történik. 1941. évi 21. számban tájékoztatás van arról, hogy a József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a szabadalmi minta és védjegyjogról előadások indultak meg. A felszabadulásunkat követően az első nyolc szám összevontan 1945. április 16-án jelent meg. Egész augusztusig a nehéz körülményekre való tekintettel a Közlöny csupán stencilezett példányban került kiadásra. Az április 16-i számban nyerünk tájékoztatást arról, hogy Pest felszabadulása után pár nappal, már 1945. március 16-án a Szabadalmi Bíróság újból megkezdte működését. 1949. november 25-én az eddig külön kiadásra került két iparjogvédelmi lap egyesült, és ettől kezdve „Szabadalmi Közlöny és Központi Védjegyértesítő” címmel, mint az Országos Találmányi Hivatal lapja jelenik meg. E lapban olvashatjuk a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1949. évi 8. számú törvényetejű rendeletét a szabadalmi védjegy és mintaoltalmi jogszabályok egyes rendelkezéseiről, valamint a 4310/1949. M.T. sz. rendeletet a műszaki újítások díjazásáról és az újítási javaslatokkal kapcsolatos ügyek intézéséről. E jelentős rendeletek az iparjogvédelem kérdéseit felszabadult életünknek megfelelően szabályozták és szocialista tartalommal töltötték ki. 1949-től a lap külső nehézségek miatt csupán szűk hivatali közlőszervvé változott és elmaradt az eddig nélkülözhetetlen információszolgáltatás e fontos szakterületéről. 1950-től a Közlöny a jelenleg is érvényben levő havi egyszeri megjelenés rendszerére tért át. 1960 márciusától kezdve, a régi hagyományoknak megfelelően, a lap bővítésére került 188
