Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)

Szabadalmi jogunk 75 éve

A kényszerengedéllyel kapcsolatos ügyek a Szabadalmi Bíróság bírói osztályának elsőfokú és a Kúria másodfokú hatáskörébe kerültek.

Ugyanez a novella, az 1932. évi XVII. törvény a szabadalmi oltalom idejét 15 évről- 20 évre emelte fel és lehetővé tette a vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezésével, hogy belföldi bejelentő külföldi bejelentés alapján belföldön is igényelhessen uniós elsőbbséget. A novella végrehajtásáról a 4300/1932. ME. sz. rendelet intézkedett.

Törvényjavaslat

a találmányi szabadalmakról, továbbá a védjegyek oltalmáról szóló törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról és

kiegészítéséről.

CElőzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadatott a képviselőhöz igazságügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának.)

I. Szabadalomra vonatkozó rendelkezések.

1. §. Ha a szabadulom tulajdonosa találmányát a szabadalom megadásának kihirdetését követő három év alatt Magyarország területén sem maga, sem belföldi vállalkozó ntián lénveeileít és

1. esak az ország területének valamely meghatározott részében gyakorolható ;

2. esak a szabadalomnak egy vagy több igénypontjára, vonatkozik. Valamely igénypontnak egy részére azonban kénvszeren íredéiV nem adható.

1934-ben Londonban a Párizsi Uniós Egyezmény új szövegét fogadták el, ennek becikkelyezése azonban 1962-ig váratott magára, mivel a ratifikáláshoz a szabadalmi jogszabályok megfelelő módosítására lett volna szükség.

1934-ben a Szabadalmi Bíróság alapos indokolással ellátott törvénytervezetet készít a szabadalmi törvény átfogó reformjára, ez a tervezet azonban az Országgyűlés elé nem kerül.

1936-ban ünnepli a Szabadalmi Bíróság a szabadalmi törvény 40 éves fennállását (vö: Díszgyűlés az önálló magyar szabadalmi intézmény 40 éves fennállása alkalmából, Szabadalmi Közlöny 1936. évi 13. szám); a szabadalmi jog tudományos művelése - részben a jubileum jegyében - ebben az időszakban fellendül (vö: A Szabadalmi Közlöny 1936-38. évfolyamai, Hoff György: Szabadalmi jog, Pécs 1939., Beck Salamon: Szabadalmi jog, Szladits: Magánjog, Bp. 1939.).

A II. világháború alatt megjelent jogszabályok a háborús viszonyokat figyelembe vevő megkötéseket és ideiglenes, átmeneti rendelkezéseket vezetnek be (pl. a honvédelemről szóló 1939. évi II. törvény engedélyhez köti a találmányok külföldre juttatását).

1943-ban ismét készül egy törvénytervezet, amely többek között az alacsonyabb színvonalú találmányok oltalmára a használati mintaoltalom bevezetését irányozta elő, ennek tető alá hozásáról azonban - a háborús viszonyok miatt - szó sem lehetett.

17