Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Ujítómozgalmunk két évtizede
ségessé teszi, hogy az újítói tevékenységet az eddiginél jobban a műszaki fejlesztés szolgálatába állítsák. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 57/1967. (XII. 19.) sz. rendelete az újításokról 1968. január 1-én lépett életbe. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 5111967. (XII. 19.) számú rendelete az újításokról 1. «• Ax újítómozgalom (1) A* újltómozgalomnak, mint a dolgozók önkéntes tömegmozgalmának célja a dolgozók alkotó tevékenységének elősegítése és eredményeinek hasznosítás* a termelő erók fejlesztése érdekében (2) Az újitómozgalmat az állami szerveknek és szövetkezeteknek — » társadalmi szervezetekkel együttműködve — hatékonyan támogatniok és •zerveznlök kell. (6) Az újítás szerzőségét átruházni tilos, az újítási díj Iránti igény azonban — a pulgárl jog általános szabályai szerint — átruházható és örökölhető. 4. 5Az újító elismerése Az újítást hasznosító vállalat köteles az újítót az újítás színvonalára és * hasznosítás folytán előállott hasznos eredményre figyelemmel erkölcsi és anyagi elismerésben részesíteni. A rendelet alkotói messzemenően figyelembe vették a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága vonatkozó irányelveit, a Gazdasági Bizottság 15/1967. sz. határozatában foglaltakat. Nem tettek, de nem is tehettek engedményt azok felé, akik mindezekkel ellentétes szabályozásokat is fel akartak vétetni az új rendeletbe (műszakiak ne újíthassanak, a minisztériumoknak nagyobb operatív hatáskört biztosítani stb.). A rendelet, miután egyidőben lépett hatályba az új gazdasági irányítási rendszer egyéb szabályozóival, nem egyszerűen az előző újítási rendelet módosított, továbbfejlesztett változata. Alapjáiban új, s összhangban az egyéb jogi szabályozásokkal, az újítások intézése, az újítókat és a vállalatokat megillető jogok és kötelességek tekintetében messzemenően figyelemmel van a vállalatok, intézmények megnövekedett önállóságára. Ennek megfelelően nem tartalmaz részletes, az újítómozgalom minden kérdésére aprólékosan kiterjedő szabályozást. A legfontosabb elveket rögzíti, keretet ad csak, melyet a vállalatok, intézmények szabadon tölthetnek ki a helyi viszonyoknak, lehetőségeknek legjobban megfelelő tartalommal. Ennek megfelelően kötelezi a vállalatokat, intézményeket, hogy a kollektív szerződés mellékleteként újítási szabályzatokat dolgozzanak ki. Az új rendelet megjelölt néhány fő kérdést, melyet az újítási szabályzatban feltétlenül szabályozni kell. így szabályozni kell:- az újítások bejelentésének, elbírálásának rendjét,- a kísérleti és hasznosítási szerződés tartalmi és formai előírásait.- a hasznos eredmény megállapításának, mérésének és díjazásának a módját,- az újítók részére kifizetett anyagi elismerés nyilvánosságra hozatalának módját,- az újítási ügyintézés ellenőrzésének a vállalaton belüli rendjét,- milyen munkakörben foglalkoztaotott dolgozók tartoznak a műszaki fejlsztéssel hivatásszerűen foglalkozók körébe. 147
