Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Ujítómozgalmunk két évtizede
Az újítási rendszerben bekövetkezett alapvető változás tehát az, hogy az újítások intézésével kapcsolatban az új rendelete hatálybalépése után, a rendelet és a vállalati újítási szabályzat együttesen ad részletes útmutatást. A rendelet maga is alapvetően új rendelkezéseket tartalmaz. Mindenekelőtt lehetővé teszi, hogy munkaköri feladatán belül is, beosztásra tekintet nélkül, mindenki újíthasson. Növeli az újításként elismerhető javaslatok színvonalát azzal, hogy csak műszaki jellegű, illetőleg üzemszervezéssel kapcsolatos javaslatok tekinthetők újításnak. Szoros összhangban az új gazdasági mechanizmus egyéb szabályozóival kimondja, hogy az eddigi népgazdasági eredmény helyett a vállalati hasznos eredmény lehet csak a díjazás alapja. Szélesíti az újítókat illető erkölcsi elismerés körét, azzal, hogy kötelezi a vállalatokat: az újító kérésére újítói tanúsítványt kötelesek adni az újító részére. Az eddigi újítási díjjal szemben az újítók anyagi elismerése változatos módon történhetik. Az új rendelet előírásai szerint, meghatározott esetekben, az újítók anyagi elismerése megfelelő mértékű béremeléssel, prémiummal, jutalommal vagy egyéb módon is történhet. Szoros összhangban a vállalati önállósággal, s tekintettel a kialakuló egészséges versenyre, a vállalatok a náluk elfogadott, kikísérletezett újításokat más vállalatnak, az eddigi szigorú ingyenesség helyett anyagi térítés ellenében adhatják át. Ennek megfelelően kimondja a rendelet, hogy a vállalatok dolgozói, vállalatuk profilját érintő javaslataikat más vállalathoz csak a munkáltató engedélyével nyújthatják be. A rendelet nagy hatáskört biztosít az üzemi szakszervezeteknek, amikor úgy rendelkezik, hogy az újítók bármely panaszát vizsgálhatják, s ha úgy látják, hogy az jogos, a panaszolt döntés megváltoztatását kérhetik a vállalatok vezetőitől. Ennek megfelelően a vállalatok vezetői kötelesek döntéseiket felülvizsgálni. Teljesen új rendelkezése a rendeletnek, hogy a vállalat és a dolgozója közötti vitás újítási ügyekben első fokon a vállalati munkaügyi döntőbizottság jár el. Ez a rendelkezés a műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozó dolgozókra csak akkor vonatkozik, ha a vita újítási feladatterv, pályázat vagy szerződés alapján járó anyagi elismeréssel kapcsolatos. 1958-ban a rendelet és az Országos Találmányi Hivatal és a Szakszervezetek Országos Tanácsa által közösen kialakított irányelvek kiadása után az Országos Találmányi Hivatal a Szakszervezetek Országos Tanácsával közösen ankétokon, rádióban, televízióban, a budapesti és a vidéki sajtón keresztül ismertette az új jogszabályokat, irányelveket. Közvetve és közvetlenül is segítséget nyújtott a vállalatoknak az újítási szabályzataik elkészítéséhez. Minden megyeszékhelyen a Szakszervezetek Megyei Tanácsával közösen ismertető előadásokat tartottak. Egy-egy nagyvállalatnak segítséget adtak a „minta” újítási szabályzat elkészítéséhez, annak nyilvánosságra hozatalához, propagálásához. Az ismertető előadások, ankétok megtartásán túlmenően a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az Országos Találmányi Hivatal vizsgálatokat folytatott az újítási mozgalom helyzetének felmérése érdekében. A vizsgálatok során szerzett tapasztalatok és az ezek folyamán elhangzott vélemények alapján megállapítást nyert, hogy az újítási keretrendelet és a kiadott irányelvek általában jók, helyes alkalmazásuk esetén összhangban vannak a vállalati önállóságot szabályozó rendelkezésekkel és alkalmasak az újítómozgalom fejlődésének elősegítésére. Az 1968 évi országos adatok és a vizsgált vállalatok adatai számszerűleg, főleg a benyújtott javaslatok száma tekintetében azonban visszaesést mutattak. 148
