Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)

Ujítómozgalmunk két évtizede

ágak vállalatokra, üzemekre bontottak le. Ezek az irányszámok végeredményben az újító­mozgalom tervszámai lettek. Az irányszámok megállapításánál az előző év statisztikai adatait vették figyelembe. Az irányszámok tartalmazták, illetve előírták a benyújtott és elfogadott javaslatok arányát is. Ez tárcaként változó volt, mert a pályázat abból indult ki, hogy minden szerv saját, régebben elért eredményeit teljesítse túl. Pl. ha az egyik tárca területén a benyújtott és elfogadott javaslatok arányszáma 50%-ot tett ki, akkor ez a szerv a versenyben csak akkor szerepelhetett eredményesen, ha ezt az arányt túlteljesítette. Az irányszámok megállapításánál szerepelt még az egy javaslatra eső nép- gazdasági eredmény, a feladattervi pontokra irányuló javaslatok száma és a tapasztalat- cserére küldött, valamint átvett javaslatok száma is. Az irányszám pályázat további len­dületet adott az újítómozgalomnak. A fejlődésnek további szakasza a III. Országos Újítási Kiállítás megrendezése, mely az újítók és az újítások seregszemléje volt. A Város­ligetben megrendezett kiállításon több mint 3000 jelentős újítás került bemutatásra. A kiállításnak a régebbiekkel szemben az volt a jelentősége, hogy a tapasztalatcserét szolgáló filmek vetítése és a helyszíni gyakorlati bemutatók mellett első ízben történt meg, hogy a vállalatok, üzemek gazdasági vezetőit külön meghívták azzal a célzattal, hogy elsőnek tekintsék meg a kiállított tárgyakat és a helyszínen rendelkezésre álló űrlapokon azonnal bejelenthessék igényüket, azok hasznosítására. A gazdasági vezetők kérésére az érdekelt tárgykörben a kiállított újítások teljes műszaki dokumentációja rendelke­zésre állt, sőt a működő prototípusokat az érdeklődő vállalatnál be is mutatták. A ki­állítás majdnem teljes anyagát mozgó kiállításként nemcsak Budapesten, hanem az ország minden nagyvárosában bemutatták, így lehetővé vált, hogy a jelentős újításokat több százezer ember megtekintse. A Magyar Népküattársaság Minisztertanácsának 41/1953. (VII. 31.) SL T. számú rendeleté aí újításokról és találmányokról. » J V; ;y :SZ. ÚJÍT A: C* 1 . .. . I. F e j o z e í. rkltü iános rei lúCiiíCZ 1. §• Az újítás fogalma. (1) Újítás minden javaslat, amelynek megvalósítása a né-pgaz- druság- részére gazdasági vagy egyéb hasznos eredménnyel jár. Az újítómozgalom nagyarányú, gyors fejlődése következtében aránylag hamar el­avult az akkor hatályos újítási rendelet. A Kormány és a Párt szükségesnek tartotta új jogszabály kiadását, mert a tapasztalatok alapján felmerült és tervbe vett módosítások igen nagyszámúak voltak. Nem lett volna célszerű a régi jogszabály kiegészítése, ezért 128

Next

/
Oldalképek
Tartalom