Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Ujítómozgalmunk két évtizede
ágak vállalatokra, üzemekre bontottak le. Ezek az irányszámok végeredményben az újítómozgalom tervszámai lettek. Az irányszámok megállapításánál az előző év statisztikai adatait vették figyelembe. Az irányszámok tartalmazták, illetve előírták a benyújtott és elfogadott javaslatok arányát is. Ez tárcaként változó volt, mert a pályázat abból indult ki, hogy minden szerv saját, régebben elért eredményeit teljesítse túl. Pl. ha az egyik tárca területén a benyújtott és elfogadott javaslatok arányszáma 50%-ot tett ki, akkor ez a szerv a versenyben csak akkor szerepelhetett eredményesen, ha ezt az arányt túlteljesítette. Az irányszámok megállapításánál szerepelt még az egy javaslatra eső nép- gazdasági eredmény, a feladattervi pontokra irányuló javaslatok száma és a tapasztalat- cserére küldött, valamint átvett javaslatok száma is. Az irányszám pályázat további lendületet adott az újítómozgalomnak. A fejlődésnek további szakasza a III. Országos Újítási Kiállítás megrendezése, mely az újítók és az újítások seregszemléje volt. A Városligetben megrendezett kiállításon több mint 3000 jelentős újítás került bemutatásra. A kiállításnak a régebbiekkel szemben az volt a jelentősége, hogy a tapasztalatcserét szolgáló filmek vetítése és a helyszíni gyakorlati bemutatók mellett első ízben történt meg, hogy a vállalatok, üzemek gazdasági vezetőit külön meghívták azzal a célzattal, hogy elsőnek tekintsék meg a kiállított tárgyakat és a helyszínen rendelkezésre álló űrlapokon azonnal bejelenthessék igényüket, azok hasznosítására. A gazdasági vezetők kérésére az érdekelt tárgykörben a kiállított újítások teljes műszaki dokumentációja rendelkezésre állt, sőt a működő prototípusokat az érdeklődő vállalatnál be is mutatták. A kiállítás majdnem teljes anyagát mozgó kiállításként nemcsak Budapesten, hanem az ország minden nagyvárosában bemutatták, így lehetővé vált, hogy a jelentős újításokat több százezer ember megtekintse. A Magyar Népküattársaság Minisztertanácsának 41/1953. (VII. 31.) SL T. számú rendeleté aí újításokról és találmányokról. » J V; ;y :SZ. ÚJÍT A: C* 1 . .. . I. F e j o z e í. rkltü iános rei lúCiiíCZ 1. §• Az újítás fogalma. (1) Újítás minden javaslat, amelynek megvalósítása a né-pgaz- druság- részére gazdasági vagy egyéb hasznos eredménnyel jár. Az újítómozgalom nagyarányú, gyors fejlődése következtében aránylag hamar elavult az akkor hatályos újítási rendelet. A Kormány és a Párt szükségesnek tartotta új jogszabály kiadását, mert a tapasztalatok alapján felmerült és tervbe vett módosítások igen nagyszámúak voltak. Nem lett volna célszerű a régi jogszabály kiegészítése, ezért 128
