Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Ujítómozgalmunk két évtizede
kimagasló eredményeket elérni, élre kerülni csak úgy lehet, ha újítanak, mert az új alkalmazása révén lehetséges a munkát gyorsabban, jobban, termelékenyebben elvégezni. A Magyar Dolgozók Pártja felfigyelt az újítómozalom eredményeire, a kibontakozást akadályozó nehézségekre és kezdeményezte az újítómozgalom jogi szabályozását. Ennek kidolgozásában, a Szovjetunióban szerzett ez irányú tapasztalataival nagy szerepe volt Hevesi Gyulának, akit később a kormány az Országos Találmányi Hivatal főtitkárává nevezett ki. A magyar 'köztársaság hernzáuyá 1Ï.940I1948. I Kórsa» bsíszzîzz a műszaki újítások díjazásáról és az újítási javaslatokkal kapcsolatos ü^yck intézéséről. A magyar népi demokrácia győzelme a földbirtokos, a kapitalista volt uralkodó osztályok felett lehetővé tette, hogy a termelő eszközök a dolgozó r.ép kezébe kerüljenek, a földek, a gyárak ne a földbirtokosok, a tőkések, .hanem a dolgozó magvar nép javára termeljenek. Az újítómozgalom szervezetté tétele, kiszélesítése, fejlődése, megszilárdulása szempontjából nagy jelentőségű volt a Magyar Köztársaság Kormányának 11.940/1948. Korm. sz. rendelete a műszaki újítások díjazásáról és az újítási javaslatokkal kapcsolatos ügyek intézéséről. Az újítómozgalom első jogi szabályozása 1948. november 1-én lépett hatályba és bevezetőjében leszögezte, hogy: „A magyar népi demokráci győzelme a földbirtokos, a kapitalista volt uralkodó osztályok felett lehetővé tette, hogy a termelőeszközök a dolgozó nép kezébe kerüljenek, a földek, a gyárak ne a földbirtokosok, a tőkések, hanem a dolgozó magyar nép javára termeljenek. Az a tény, hogy a dolgozók saját országukat építik, saját felemelkedésük érdekében termelnek, teremtette meg a dolgozó tömegek mozgalmát: a munkaversenyt és az ész- szerúsítési mozgalmat. A dolgozók széles tömegei őszinte lelkesedéssel, odaadással, minden tudásukkal és találékonyságukkal igyekeznek többet, jobbat és olcsóbban termelni.” A rendelet első szakasza kimondotta, hogy: „Nemzetgazdaságunkban (az iparban, bányászatban, közlekedésben, mezőgazdaságban stb.) valamely hasznos eredmény elérésére vagy valamely szociális szükséglet kielégítésére alkalmas újítás szerzőjét az újítás elfogadása és megvalósítása esetén a jelen rendeletben megállapított pénzbeli díjazásban kell részesíteni.” A rendelet gyakorlatilag könnyen alkalmazható díjazási rendszert vezetett be. Ameny- nyiben a népgazdasági eredmény pénzben kifejezhető volt, az alábbi táblázat alapján, a megtakarítás nagyságától függően kellett az újítási díjat megállapítani. A gazdasági eredmény első 5000 forintja után fizetendő 10%, a következő 5000- 20000 Ft-ig terjedő rész után 8%, a következő 20000-100000 Ft-ig terjedő rész után 5%, a következő 120
