Himer Zoltán - Szilvássy Zoltán (szerk.): A magyar iparjogvédelem 75 éve (1970)
Szabadalmi jogunk 75 éve
ségét. A találmány pedig szellemi produktum, tehát az alkalmazotté. E sokszínű ellentétek áthidalása teszi szükségessé szerinte a szabadalmi törvények gyakori revízióját (vö: Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat tervezete Bp. 1916. és Az ipari alkalmazottak találmányai Bp. 1915.). A TALÁLMÁNYI SZABADALMAKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLAT ELŐADÓI TERVEZETE ES ENNEK INDOKOLÁSA A KERESKEDELEMÜGYI KIR. MINISTER UR MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE DK SCHUSTER RUDOLF A M. K1R. SZABADALMI TANÁCS ELNÖKE A törvény reformja a század első évtizedeiben újból és újból visszatérő témája a szabadalmi irodalomnak, (vö: Kelemen Manó István: A találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. te. revíziója, Bp. 1905, Fazekas Oszkár: A szabadalmi törvény reformja, Jogászegyleti Értekezések Bp. 1905, Magyar Mérnök és Építész Egylet: Javaslat az új szabadalmi törvényjavaslatról, Bp. 1905 stb.). A törvény átfogó revíziójára vonatkozó javaslatok azonban nem válhattak a törvény- hozás alapjává, a következő években csak részleges reform valósult meg a különböző novelláris és rendeleti kiegészítéseken és módosításokon keresztül. Jelentős lépés volt a 88. 302/1905 KM. sz. rendeletnek az a rendelkezése, amely elrendelte a Bernben tartott nemzetközi értekezleten a találmányi bejelentések alakiságainak egyöntetűsége tárgyában elfogadott szabályok alkalmazását. A törvény továbbfejlesztését tette szükségessé az is, hogy hazánk 1909. január 1-i hatállyal tagjává vált az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezménynek, amely 1883. március hó 20-án jött létre, 11 állam részvételével (vö: Stephen Ladas: The international protection of industrial property, Cambridge 1930., Bodenhausen: Guide to the application of the Paris Convention, Geneve, 1968.). A multilaterális egyezményhez történő csatlakozásunkat megkövetelték iparunk érdekei, mivel nemzetközi gazdasági kapcsolataink kiszélesedésével a különböző kétoldalú 12
