Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
II. csoport - Vas-, fém- és gépipar
64 a „Hitelt,“ mely akkori időben oly igen felvillanyozta az egész országot, s mondhatni, ez adta neki az első ösztönzést arra, hogy földeink jobb művelését a jobb ekék terjesztése, szaporítása által iparkodjék ő is a maga részéről előmozdítani. Most már közkedvességre s országos hírre kapott földmives- eszközét. az ekét. eleinte megbízás után egyszerűen utánozva csinálta, a Zugmayer-félék szerint, az ottani N á k ó uradalom számára, és ezek is annyira kielégítők voltak, bogy a „komlósi lakatos“ csakhamar számos megbízást kapott mindenfelől a környékről, mert a szomszéd falukból rövid idő alatt a szomszéd vármegyékbe vitték a jó munka hírét. A szaporodó megbízásoknak és Yidats természetes hajlamának a gépészethez az lett az eredménye, hogy évről évre nagyobb kiterjedésben látott nemcsak ez ekék. de más mindenféle gazdasági eszköz gyártásához, s már egészen gépészszé átalakulva, feljött Pestre 1842-ben, s itt állandóan meg is telepedett. A mint határozottan a gazdasági gépészet terére lépett, a mellett, hogy mindenféle gazdasági eszköz készítésére vállalkozott. — legszenvedélyesebb gondot fordított az eke kitanulására, melylyel annyira is haladt czélszerü módosításai következtében, hogy már 1844-ben több tekintélyes magyar gazda az ő ekéjét mondta a legjobbnak, 1846-ban pedig, mint fentebb említettük, a nagy iparmű- kiállításkor gépgyártmányaira s különösen ekéjére megkapta az arany érmet. Ugyanekkor nevezte el az iparegyesület ünnepélyesen az ő általa szerkesztett és gyártott, s azóta hazánkban mindenfelé utánzott ekét Yidats-ekének, mely kitüntetés fölért az arany éremmel : de sőt még annál is nagyobb belbecscsel s nyomatékkai birt. Yidats azon sajátságos viszonyba jutott a hazai gazdasági iparral, hogy amint az okszerű gazdálkodási kedv terjedt Magyar- országon. a szerint növekedett az ő üzlete is, s megfordítva : minél bővebb aratással fizetett Vidats-ekéi után a barázda, annál jobban lábra kapott országszerte a jeles földmívelő eszközök utáni vágy is : mely nem állapodott meg csupán a szántó vető eszközöknél, hanem a kukoricza-morzsoló-, szecska-, répavágó-, zúzó-, daráló- stb. gépeken s mindenféle rostákon kívül elhaladt egész a cséplőgépekig és műmalmokig. Yidats üzlete már 1852-ben oly kiterjedésű lett. hogy előbb bérbe, azután örökül vett egy vasöntőgyárat; azzal átellenben nagy
